Új nyughelyen a 42 ezer éves maradványok

Új-Dél-Walesben, 26 ismeretlen helyszínen fogják eltemetni Ausztráliában a korábban feltárt ősemberi maradványokat. Ezzel véget ér az őslakos közösségek és a canberrai kormány között évek óta tartó vita. 

A 42 ezer évesre becsült 108 emberi maradványt a ‘60-as és ‘80-as években tárták fel Sydney-től 750 kilométerre nyugatra, a Mungo Nemzeti Parkban. A maradványokat a térségben élő őslakosok engedélye nélkül vitték el, hogy Canberrában, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen vizsgálják meg és tárolják őket. A helyi őslakosok tanácsadó testülete 2018 óta kéri, hogy a Mungo-tó térségében hozzanak létre jelöletlen temetkezési helyeket. 

Az emberi csontvázak között van a híres Mungo Man és Mungo Lady, akik maradványait Ausztrália leghíresebb archeológiai leleteiként tartják számon. Feltárásuk átírta Ausztrália történelmét: a kutatók megállapították, hogy Mungo Mant bonyolult szertartással temették el. Mungo Man a tudósok szerint gyűjtögető-vadászó életmódot élt, ízületi gyulladásban szenvedett. Ötvenéves kora körül halt meg. Hátára fektetve, kezeit az ölében keresztezve temették el.

A kormány jelenlegi döntéséről Sussan Ley ausztrál környezetvédelmi miniszter a Mungo Nemzeti Parkban tartott sajtótájékoztatót. „Mungo Man és Mungo Lady felfedezése segített a tudósoknak megállapítani, hogy az őslakosok több mint 42 ezer éve élnek Ausztráliában, de immár ideje, hogy békében nyugodhassanak” – hangsúlyozta James Griffin új-dél-walesi örökségvédelmi és környezetvédelmi miniszter. Néhány helybeli őslakos nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a kérdésben a canberrai kormány döntött, és nem maga az őslakos közösség. Mungo Man maradványait öt éve visszaszállították Új-Dél-Walesbe, ahol a Mungo Nemzeti Park látogatóközpontja mellett helyezték nyugalomra. Az ő maradványait is újratemetik.

MTI / PH