Salamon király lehetett a világ első hajómágnása

A bölcsessége miatt legendás Salamon király személye a Biblia egyik nagy megoldatlan rejtélye: régészek küzdöttek, hogy létezésére meggyőző bizonyítékot találjanak, de hiába.

A Jeruzsálemben 3000 éve épült csodás palota és a templom, melyet neki tulajdonítanak, nem tartalmazza a maradványait, sem feliratokat, melyek róla szólnának.

Sean Kingsley brit tengeri régész azonban jelentős mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze, amelyek szerint Salamon nemcsak hús-vér uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajtatta végre a hosszú tengeri utakat.

Kingsley több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, és régészeti leletekkel igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát: Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit kívánt.

A tengeri régész Mezquitilltől Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.

Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan embereket említ, „akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda”.

A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint pedig az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.

Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.

„A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának” – vélte a régész.

MTI / PH