Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Kellemetlen, részeg rokon

Létrehozva:

Fotó: MTI / EPA / Anatoly Maltsev

Vlagyimir Putyin hétfői beszédében megkérdőjelezte Ukrajna államiságát. A történtek felidézték a délszláv háborús emlékeket a Balkánon. 

„Az ukránok mindig is orosznak és ortodoxoknak nevezték magukat”; „a modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország vagy pontosabban a bolsevik, kommunista Oroszország hozta létre”; „készek vagyunk megmutatni, mit jelent Ukrajna számára a valódi dekommunizáció”; „Ukrajna államiságát mindannak a tagadására építették, ami egységessé tesz minket”; „Ukrajnában soha nem volt stabil hagyománya az igazi államiságnak”; „Ukrajna egy bábrezsim gyarmatává csökkent” – sorolta az orosz elnök, csaknem egyórás monológját követően pedig elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.

 

Sokkoló retorika

A Putyin által használt retorika legalább annyira sokkolta a világot, mint a dokumentumok aláírása. A világsajtó is kiértékelte a beszédet, egyesek unalmas egyetemi előadásként, megint mások egy kellemetlen részeg rokon megnyilvánulását látták benne a családi összeröffenésen. 

A horvát index.hr hírportál elemzésében viszont régi emlékek törnek felszínre: Putyin a kilencvenes évekbeli Boszniai Szerb Köztársaság orosz változatát ismerte el, és minden jel arra utal, hogy ez csak az ukrán invázió kezdete – írják. Szerintük Ukrajna alig burkolt megtagadása olyan következményeket hordoz magában, mint amilyeneket a délszláv háború során a bosnyák, horvát és szerb népek szenvedtek el.

Az ukrán válsággal kapcsolatban itthon is egyre többször példálóztak a 1991-ben kezdődő jugoszláviai harcokkal, a Balkánon viszont nem csupán mint történelmi eszmecsere került elő a téma. Az index.hr szerint Putyin monológjának szövege épp olyan, mint a délszláv háború „nyitánya”, amikor a szintén kommunistából megrögzött nacionalistává vált Szlobodan Milosevics, későbbi szerb háborús bűnös 1989-es koszovói beszédében megtagadta a délszláv „testvéri” nemzetek függetlenségét. 

Putyin hétfőn hasonló üzenetet küldött az ukrajnai oroszoknak. Annak idején Milosevics az állítólag egzisztenciálisan veszélyeztetett koszovói szerbeknek üzent, épp ahogy most Putyin ígér szavakkal védelmet az ukrajnai oroszoknak – írja az Index. Majd, akárcsak most Putyin, Milosevics is katonákat küldött, hogy „megőrizzék a békét” azokban a térségekben, amelyek nem akartak Jugoszláviához tartozni többé.

Nem ez az első eset, hogy hasonlóságokat vélnek felfedezni Milosevics és Putyin személye, ambíciói és retorikája között. Nenad Pejics, a TV Sarajevo főszerkesztőjeként tanúja volt a bosznia-hercegovinai háborúnak, majd 2014-ben esszét írt arról, hogy a Krím-félszigeten történt orosz beavatkozás fájdalmas emlékeket idéz fel benne. „Amikor a Krím-félszigetről készült felvételeket nézegettem, magával ragadott az érzés, hogy ezt az egészet már láttam valahol. Újraéltem Jugoszlávia szétesését és a bosznia-hercegovinai háború kezdetét” – olvasható a Slobodna Evropa cikkében.

Pejics szerint Vlagyimir Putyin és Szlobodan Milosevics személyisége és politikája között 22 évnél több különbség nincs. „Ők egy ember, két árnyékkal; egyezik a modus operandi. Sőt, ha Milosevics élne, plágiumért perelné Putyint” – áll a szövegben.

 

Szerbiában más a világ

Amíg a nyugati országok sorra jelentenek be szankciókat Oroszország ellen, addig az uniós tagság gondolatával kacérkodó Szerbia tétovázik. Alekszandar Vucsics elnök egy interjúban jelentette be, készenlétbe helyezi a szerb hadsereget. Az beszélgetésben azt is elhintette, hogy helyi média 80 százaléka orosz oldalon áll.

Vucsics ebből csupán annyit felejtett ki, hogy a szerbiai lapok nagy része a saját érdekeltségében van. Mint az index.hr írja, az államhoz közel álló Srpski Telegraf euforikusan közölte kedden, hogy „Putyin katonákat küld Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság egyesítésére.” Az Informer pedig azt írta: „Ukrajna megtámadta Oroszországot”. A cikkben az áll a szemle alapján, hogy Donbászban bombák zuhannak civilekre, nincs áram és víz, az ukránok pedig az Oroszországon belül található határátkelőt ágyúzták – írják. A Informer álláspontja, hogy az „amerikaiak káoszba taszítják a világot” – áll a szemlében. 

 

Nacionalizmus

A szerb lapok nacionalista sallangjaiban szintén megbújnak a délszláv háborús sérelmek, emellett az is közrejátszik a nagy orosz-szimpátiában, hogy a putyini és vucsicsi politika gyakran konspirált egymással az elmúlt években.

Az N1 szerint Putyin néhány napja Koszovóval érvelt a Krím kapcsán. Miután az orosz elnök a Krím-félsziget annektálásának elismerését követelte egy keddi felszólalásban, egy költői kérdést is feltett a nyugati politikára utalva: „mennyiben lenne más ez Koszovóhoz képest?”.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan függetlenítette magát Szerbiától, a többségében albánok lakta terület elvesztését pedig Belgrád azóta sem képes megemészteni. Az orosz elnök érvelése viszont abból a szempontból érdekes és következetlen, hogy épp a putyini vezetés nem hajlandó önálló államként elismerni Koszovót. Így, mint az MTI írja, a nemzetközi szervezetekben Szerbia partnereként folyamatosan megvétózza a koszovói törekvéseket.

És nem ez az első logikai bukfenc Putyin indoklásaiban. Az orosz elnök egyébként sem híres a diplomáciai képességeiről, a napokban pedig különösen nagy pofont adott Szerbiának.

A vucsicsi jobboldali politikában nagy jelentőséget tulajdonítanak a délszláv háború egyik legvéresebb eseményének. Srebrenicában 1995 júliusában több mint 8000 bosnyákot mészároltak le a szerb Ratko Mladics vezetésével, ezt a hágai bíróság később népirtásnak minősítette, a szerb nacionalista politika viszont nem hajlandó elismerni a genocídium tényét. Úgy vélik, Srebrnicában valami „olyan szörnyű dolog történt, ami nem népirtás”. A balkans.aljazeera.net szerint Vucsics és Puytin ebben az állásfoglalásban is egymásra találtak, viszont az orosz elnök hétfői beszédében a szemle szerint kijelentette: „Ukrajnában népirtás folyik, ahogyan korábban Boszniában is”.

 

Cserdi Dóra

Legnépszerűbb cikkeink