Hétvégén újra fellobban a láng, és nyolc napon át el sem alszik

Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a hanukáról.

Az egyik leghíresebb zsidó ünnep, a hanuka minden évben a zsidó naptár szerint Kiszlév hó 25. napján kezdődik, ez az időszak pedig általában november vége és december közepe közé esik. Idén viszonylag korán, november 28-án vasárnap este kell meggyújtani az ünnepi gyertyatartó első mécsesét, az ünnep pedig december 6-a estéig tart majd.

A fény ünnepe

A hanukát a fény ünnepeként is szokták emlegetni, amelynek eredete egészen az i. e. III. századig vezet vissza, amikor a makkabeusok győzelmet arattak a szíriai görögök fölött, és sikeresen kiűzték őket Izraelből. A Jeruzsálemi Templom visszafoglalása után a meggyalázott szentélyt újraavatták, és újfent Isten oltalmába ajánlották. Erre az eseményre utal a hanuka kifejezés is, amely héberül felavatást, felszentelést jelent. 

A történet szerint a templom visszafoglalása után a zsidók az örökmécses, a menóra meggyújtásakor csak egyetlen napra elegendő olajat találtak, azonban csoda történt, és a mécses végül ezzel a csekély mennyiséggel is nyolc napon keresztül égett. Ez az idő éppen elegendőnek bizonyult arra, hogy újabb adag megszentelt olajat állítsanak elő. 

A hanuka ünnepén ennek a csodának az emlékére gyújtanak meg a nyolcágú gyertyatartón minden este egy újabb mécsest, míg végül az utolsó estére az összes gyertya lángol. A nyolcágú gyertyatartó, a hanukia kilencedik ága, a sámás a többi gyertyától elkülönítve, általában magasabban helyezkedik el ezzel is jelezve, hogy nem a hanukai mécsesek sorának része. Ez az úgynevezett szolgagyertya a többi gyertya meggyújtására szolgál. A gyertyagyújtásra a zsinagógában és otthon is sor kerül az ünnep minden napján alkonyatkor. A hanukiát ideális esetben a bejárathoz, az ajtófélfa mellé kell elhelyezni, azonban amennyiben ez nem kivitelezhető, egy utcára néző ablakba teszik le, hogy minden járókelő lássa és emlékezzen a csodára, illetve a jeruzsálemi szentély újraavatására.

A pörgettyűzés hagyománya

Amikor Antiochus Epifanész szír-görög uralkodó megtiltotta a zsidóknak a szent könyv, a Tóra tanulmányozását, a diákok mindig tartottak maguknál egy pörgettyűt, hogy a lebukást elkerülendő úgy tehessenek, mintha az olvasás helyett azzal játszanának. Az ünnepi tradíciókhoz éppen ezért szorosan kapcsolódik a trenderli vagy drédel nevezetű szerencsejáték, amelyet a gyerekek előszeretettel játszanak. Ehhez egy pörgettyűre és valamilyen feltett vagyontárgyra, például egy pénzérmére van szükség, de játszhatunk más apróságokkal, például csokoládéval, mogyoróval, cukorkával is. A trenderlihez használt pörgettyűnek négy oldala van, amelyek mindegyikén négy különböző héber betű szerepel a következő szavakat jelölve: nun (semmi), gimel (minden, egész), hé (fél), valamint sin (berak). Minden játékos pörget és úgy cselekszik, amelyik oldalon megáll a trenderli. A legszerencsésebb, ha a gimel oldalára dől a kis pörgettyű, mert akkor a játékos az egész bankot viheti. Fontos megjegyezni, hogy a játék szabályai és a betűk jelentése minden nemzetnél némileg változhat, illetve arról is megoszlanak a vélemények a zsidó közösségen belül, megengedett-e pénzben játszani, ugyanis a szerencsejátékot önmagában megvetendőnek tartják. 

Gyereknek lenni jó

Ugyanis a gyermekeket szüleik ilyenkor ajándékkal lepik meg. A hagyományok szerint a kicsik csak az ünnep egyik napján kapnak meglepetést, de egyre több családnál a hanuka minden napján számíthatnak valamilyen ajándéktárgyra. Ez a hagyomány a hanuka-gelthez köthető, vagyis ahhoz a pénzhez, amelyet az ünnep idején a gyerekek a tanáraiknak, rabbijaiknak adományoznak. A szülők egy idő után a gyermekeknek is osztottak pénzt leginkább azért, hogy kedvet csináljanak nekik a Tóra tanulmányozásához, illetve ezzel is az adakozás szépségére tanítják őket. 

Hanuka és gasztronómia

Meg kell hagyni, nem éppen diétázásra való a hanukai időszak, hiszen ilyenkor az olajban sült ételek veszik át a főszerepet – ez is a jeruzsálemi szentélyben talált kis kancsó olaj csodájához fűződik. Az ilyenkor fogyasztott ételek országonként eltérőek lehetnek, de általában nagy népszerűségnek örvendenek mindenhol a különböző fánkok, lángosok, palacsinták, illetve a látkesz, a tócsnira emlékeztető krumpliból készült tészta. Manapság már rengeteg édes és sós recept létezik a különböző ünnepi ételekhez, amelyeket kedvünk szerint variálhatunk, sőt akár szénhidrátcsökkentett változataikkal is kísérletezhetünk.