Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Az elkerülés és a tavasz ünnepe

Létrehozva:

Nógrádi Bálint, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõségi tagja és fiai kovásszal készült termékeket égetnek és imádkoznak pészah ünnepe elõtt Budapesten 2015. április 3-án. A zsidók az egyiptomi fogságból való menekülésükre emlékeznek pészah ünnepén. Azért égetik el a kovásszal készült ételmaradékokat, mert vallásuk tiltja a kovásszal készült ételek fogyasztását és otthon tartását ebben az idõszakban. 3500 évvel ezelõtt, az egyiptomi kivonulás idején õseik a kivonulásra készülve bedagasztották a kenyértésztát, de már nem maradt idõ, hogy meg is kelesszék, ezért a mai napig az ünnepen nem fogyasztanak és nem tárolnak kovászos ételt. | MTI Fotó: Kallos Bea

Pészah ünnepét a zsidóság niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból szabadulásra is emlékeznek, a Gergely-naptár szerint idén április 15-én este kezdődik és április 23-ig tart.

Az Ószövetségben Mózes második könyve beszéli el az elnyomatás történetét, Mózes és Áron isteni küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a zsidók megmenekülését. A pészah (szó szerint: az elkerülés) ünnepe arra utal, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. A pészah a szabadság ünnepe is, mert ekkor engedték ki az egyiptomi rabszolgaságból Izrael gyermekeit. A pészah harmadik jelentése: a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, ehelyett a lisztből és vízből készült, gyorsan sütött kovásztalan pászkát (héberül) vagy maceszt (jiddisül) fogyasztják. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a fejükön a nap szárított meg.

 

Tavaszünnep is

Mivel a pészah tavaszra esik, a tavasz ünnepe is, amikor az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak abban a jeruzsálemi Szentélyben, amelyet a rómaiak 60-ban leromboltak.

Az ünnep hét (Izraelen kívül nyolc) napig tart, aminek az az oka, hogy az Izraelben élő zsidók annak idején füst- és tűzjelekkel továbbították Babilonban és Perzsiában élő testvéreiknek az újhold bekövetkeztének hírét. Ezt azonban ellenségeik hamis jelekkel igyekeztek megzavarni, így a bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet (két széderestét) tartottak. Idővel aztán már a diaszpórában is pontosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két széder.

 

Szédereste

Az ünnep a széderestével kezdődik. A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep meghatározott rend szerint zajlik: egyfajta szeretetvendégség, ahol dramatizálva felidézik a kivonulás történetét (Haggáda). A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi mázkírig, az elhunytakért mondott imáig. A pészah első két és utolsó két napja ünnep, a közbülső négy úgynevezett félünnep, amely főként az ünnepi liturgia és a táplálkozás tekintetében különbözik a hétköznapoktól. Az utolsó nap a Nádas-tengeren átkelésre emlékeztet, ez volt az a tenger, amelyen Isten a zsidókat száraz lábbal átvezette, az őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította.

 

Szigorú szabályok

Pészah ünnepén tiltott a kelt tészta evése és tulajdonlása is, ezért már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból, úgynevezett pészahi edényben kell főzni és enni, a nagyon vallásos zsidóknál erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn. Pészahra a rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek.

A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett, majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek.

Erdélyben a 16. században jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete, akik megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét, amelyet „pogácsás ünnepnek” neveztek, és megülték a széderestét is.

MTI

Legnépszerűbb cikkeink