Nem elég zöldek az elektromos autók

Napjainkban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk „modern’’ életvitelünknek köszönhetően.

A környezettudatosság teljesen behálózta mindennapi életünket, és az egyik leglátványosabb változás az autóiparban következett be, az elektromos autók terjedésével. Ennek sok előnye van, mint például a zéró széndioxid-kibocsátás (lokálisan), vagy az, hogy nem aranyáron kell tankolni. Viszont a gyártási folyamatokat tekintve egészen más a helyzet.

A villanyautók előállításának technológiája bár gyerekcipőben jár, mégis rohamosan fejlődik. Egyre erősebb, nagyobb hatótávú járművek jelennek meg a piacon, de mellette ugyanúgy megtalálhatóak a városi közlekedésre specializálódott kisautók is. 

Túl drága

Az árak miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak a luxust, hogy elektromos autót vásároljanak. A legolcsóbb autó, ami Magyarországon elérhető, kicsivel drágább mint 7 millió forint, és cserébe egy 150 km hatótávolságú, 2 személyes Smartot kapunk. Viszont, aki ki tudja fizetni annak többet nem kell a parkoláson aggódnia, vagy nyugodtan kocsikázhat a városban, hiszen semmilyen káros anyagot nem bocsát ki, ezzel is hozzájárulva a levegő tisztántartásához. Aki nem akar, vagy nem tud ilyen járművet vásárolni, annak alternatívát nyújt hazánkban az elsőként megjelenő, magyar tulajdonú carsharing (autómegosztó) szolgáltató cég, a GreenGo. Ők kizárólag tisztán elektromos autókat kínálnak az ügyfeleiknek. A közösségi autózást forradalmasító cég autói Budapest nagy részén bárhol használhatóak és egyszerűen, egy applikáción keresztül kezelhetőek.

Tényleg zöld?

A zöld autókat hajtó akkumulátor, amelyet lítiumból állítanak elő, nem is annyira zöld, mint azt hisszük. Az akkumulátorok gyártása és a hulladék kezelése nagy energiafogyasztással jár, mégpedig igen jelentős széndioxid-felszabadulás mellett. A lítium gazdasági szempontból kifejezetten jelentős nyersanyag, az érdeklődés is egyre nagyobb iránta, amelyet lassan csak az újrahasznosításával lehet fedezni, de ez egy nagyon komplex és bonyolult eljárás, ráadásul igencsak környezetszennyező.

Az előállításuk Dél-Amerika valamelyik sósivatagában a lítiumot tartalmazó vegyületek kitermelésével kezdődik (egyébként a mobiltelefonok fejlesztésében sem valósulhatott volna meg az áttörés lítium nélkül). A fémes lítium csak laboratóriumi körülmények között állítható elő, ekkor szabadul fel a szén-dioxid. 

Tehát az elektromos autókba beépített akkumulátorok előállítása rendkívül nagy energiaráfordítással és indirekt széndioxid-kibocsátással jár. Minden villanyautó magával hordoz egy úgynevezett „CO2-hátizsákot”, amely ledolgozható, de csak nagy távolság megtétele után. Ezt viszont korlátozza az akkumulátorok élettartama. Így kijelenthető, hogy „az elektromos autó is csak annyira tiszta, mint az a villamos energia, amelyet használ”. Ameddig a felhasznált energia nagyrészt fosszilis üzemanyaggal működtetett hőerőművekből származik megújuló energia helyett, addig a gyártás, üzemeltetés és az akku újrahasznosítása terhelően hat a környezetre. A svájci EMPA (Eidgenössischer Material Prüfungsanstalt) kutatói szerint az európai villamos energiamix-szel üzemeltetett lítium-ionos elektromos autó a jelenlegi technológia mellett annyira környezetbarát, mint egy 100 kilométeren 3-4 litert fogyasztó benzines autó. Ez még így is lényegesen jobb, mint az átlag járművek fogyasztása a városokban, bár az autók környezetre káros hatása nem tűnik el, csak átalakul és nem helyben szennyez, hanem a gyárakból kikerülő anyagok által.

Nem vagyunk beljebb

Akkor sem vagyunk sokkal előrébb, ha az akkumulátorokat megújuló forrásból származó árammal töltjük fel, hiszen a klasszikus erőműveket felváltani próbáló, zömében nap- és szélenergiát felhasználó erőművek élettartama is véges. A napelemtáblákat és a szélerőmű-lapátokat is újra kell hasznosítani, különben hulladékként terhelik tovább a Földet. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) egy nemrég megjelent kiadványban sürgeti, hogy azonnal kezdjünk új módszereken gondolkodni: „Egy tipikus elektromos autó hatszor több ásványianyag-forrást igényel, mint egy hagyományos, egy tengeri szélerőmű park pedig kilencszer többet, mint egy hagyományos gázerőmű” – írták jelentésükben.

Összességében tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a villanyautók megjelenésével és gyártásával sokkal előrébb lennénk a Földünk megmentésében, hiszen a tanulmányok és kutatások által következtethető, hogy így csak csöbörből vödörbe esünk. A tényleges változáshoz újfajta technikai eljárásokra és módszerekre lesz szükségünk.