A csepeli futball jövője a tét

A XXI. kerületben és vonzáskörében focizó gyerekek sorsa múlik a fejleményeken.

Úgy tűnik, egyelőre pont kerül a csepeli labdarúgás körül kialakult, politikai küzdelmektől sem mentes csatározások végére, de kérdés, hogy mi lesz a helyi önkormányzat, a múlt értékeit őrző fociklub, valamint az egykori Csepel SC stadionját birtokló alapítvány meccsének végeredménye. 

Az 1912-ben alapított Csepel Sport Clubban a rendszerváltásig olimpiai, világ-, és Európa bajnokok egész sora nevelkedett. 1990 után viszont nem kerülhette el, hogy addigi szponzora, a szétforgácsolódó Csepel Művek sorsára hagyja. A vasgyári háttér elvesztése óta a nagy múltú Csepel csupán árnyéka önmagának. Nem kivétel a korábban négy első osztályú magyar bajnoki címet is nyerő labdarúgócsapat sem, amely a kilencvenes évek második felében előbb kiesett az NBI-ből, majd a kétezres évek elején meg is szűnt. Jegyzett nagypályás felnőtt labdarúgócsapat Csepelen csak 2006 óta működik ismét, igaz jelenleg a negyedosztálynak megfelelő BLSZ I-ben.

Kizárva

A Csepel FC néven futó klub az elmúlt években mostoha körülmények között próbálta tovább vinni a kerületi futballhagyományokat, például az egykor az ország egyik legmodernebb létesítményeként számon tartott, az évek során rettenetesen leromlott állapotú Csepeli Stadionban játszotta a hazai meccseit. Egészen augusztus közepéig, amikor a Béke téri terület tulajdonosa, a Németh Szilárd Fidesz-alelnökhöz köthető Kozma István Magyar Birkózó Alapítvány (KIMBA) kizárta a Csepel FC focistáit a sporttelepről. 

A történtek előzménye, hogy Németh párttársa, Borbély Lénárd csepeli polgármester egy nappal korábban bejelentette: az önkormányzat 2015-ben alapított fociegyesülete összeolvad a Csepel FC sportegyesületével, és a létrejövő közös klubban több mint 250 gyerek focizhat a jövőben. Ezek a gyerekek jelenleg csak a került különböző sportpályáin szétszórva, például az önkormányzat Kis-Duna parti műfüves edzőpályáin, illetve az egyik általános iskola udvarán tudnak játszani.

A kívülállók számára érthetetlen döntés persze a csepeliek körében is komoly megütközést keltett. A történteket közelebbről figyelő szereplők elmondásai alapján azonban bizonyos, hogy hatalmi harc, konkrétan a két kormánypárti politikus, Németh és Borbély csatája áll a háttérben. Lényegében arról van szó, hogy bár a Csepel SC Alapítvány alapítói jogait 2020 novemberében megvásárló KIMBA a kezdetektől azt hangoztatta, hogy visszaadják a csepelieknek a Csepel SC-t, utóbb az önkormányzattal való egyeztetés nélkül jelentett be nagyszabású fejlesztési terveket a Béke téren.

A Csepel a csepelieké

Ahogy korábban Németh, a kitiltás után Borbély is kijelentette: „a Csepel SC a csepelieké”, továbbá augusztus 19-i Facebook-bejegyzésében arra kérte az alapítványt, „gondolja át és változtassa meg a döntését”, mondván: „a gyerekeinkkel és a csepeli családokkal ezt nem lehet megtenni”. A történet egy héttel később, augusztus 26-án folytatódott, amikor a Csepel FC felnőttcsapatát működtető Kft. tulajdonosa, Katona Csaba bejelentette: megszületett a megállapodás a Csepel SC Alapítvánnyal, amelynek értelmében a felnőtt férfi és női labdarúgócsapat továbbra is használhatja a Béke téri létesítményeket, beleértve a centerpályát, tehát a nagyjából 10 ezer fő befogadására alkalmas stadiont is.

Azonban a Csepel FC Kft.-vel való megállapodás nem terjed ki a Csepel FC sportegyesületére, amely az önkormányzati utánpótlásklubbal fuzionálva több száz fiatal futballista karrierjét egyengetné. Annak érdekében, hogy minden csepeli focista, edző és szülő együtt lehessen a jövőben a Béke téren, Katona Csaba a Pesti Hírlapnak is elmondta: kérik az alapítványt és az önkormányzatot, hogy „mihamarabb találják meg a közös hangot, hogy a csepeli labdarúgásban mindenki egy irányba húzzon, és a felnőttek mellett a közel 300 utánpótláskorú gyerek is újra labdába rúghasson a központi sporttelepen”.

Orbán Viktor szerint

Természetesen megkerestük az ügyben Németh Szilárdot is, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy terveznek-e a jövőben egyeztetést azokról a sportcélú fejlesztésekről, amelyeket korábban bejelentettek, sőt terveken már be is mutattak. Az önkormányzattól pedig azt kérdeztük meg, hogy látnak-e együttműködési lehetőséget a KIMBA-val, mennyi forrást képes biztosítani az önkormányzat a célok megvalósítására, és hogyan képzelik el a nagy múltú csepeli futball jövőjét. 

Egyelőre ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, egy 2013-as interjúban ugyanakkor Orbán Viktor arról beszélt, Csepelen is kellene idővel egy másodosztályú csapat. Azzal talán sok fővárosi egyetért, hogy ott, ahol néhány ezer fős kistelepülések NB II-be, sőt NB I-be juthatnak, a 75 ezres XXI. kerülethez is passzolna egy másodosztályú gárda. De a csepeli futballhagyományokhoz akár egy első osztályú is.