3D-nyomtatott acélhíd Amszterdam új csodája

Amszterdam városában állították fel a világ első, 3D-nyomtatóval készített, robotok által összehegesztett, rozsdamentes acélból készült gyaloghídját.

A Piroslámpás negyedként ismert De Wallen városrészbe őfelsége Maxima holland királynő személyesen látogatott el, hogy felavassa az áramvonalas dizájncsodát. 

A holland főváros híres kacskaringós kanálisairól, gazdag kulturális történelméről, az élvezetek és az újdonságok iránti fogékonyságáról. A történelmi műemlékek mellett egyre több kortárs építészeti csoda ejti ámulatba a városlakókat és a turistákat, mint például a város legújabb gyalogoshídja, amihez hasonlót még a világ nem látott. Korábban is készültek már hidak 3D-nyomtatással, épp Hollandiában 2017-ben felavattak egy betonból nyomtatott biciklishidat is, de fémből még senki nem vállalkozott ilyen ambiciózus építészeti projektre.

Az MX3D robotikai tervezőcég, a Joris Laarman Lab és az Arup holland építészirodák mérnökei mellett tucatnyi tervező és 3D-nyomtatással foglalkozó szakember dolgozott a terveken két éven át, mire megszületett a 12 méter hosszú híd digitális tervrajza, ami szimbolikusan Amszterdam múltját és jövőjét hivatott összekapcsolni. Az alkotók egy robusztus, rafinált szerkezetű, egyben kifinomultságot sugárzó fémhidat terveztek, ami a 3D-nyomtatás sokoldalúságát és építészeti potenciálját is demonstrálja. Ezután szoftverekbe táplálták a 3D-nyomtatók számára az elkészítendő feladatot, megadva a pontos méreteket és irányokat. 

Eredetileg a 3D-nyomtatási folyamatot is helyben szerették volna megoldani, hogy a kanális két partjáról indulva a híd középen összeérjen, ám ez túl bonyolult és veszélyes feladatnak bizonyult. Végül a hat hónapon át tartó, a folyékony fémből szinte a levegőben végzett nyomtatási munkálatokat követően az egyes elemeket hajóra tették, és a robotok által elvégzett hegesztési munkálatok után vontatták fel hajóval a 4,5 tonnás kész hidat az Oudezijds Achterburgwal  kanálison a végleges helyére. Az Arup az Alan Turing Intézettel közösen szenzorokat is beépített a hídba, amik folyamatos adatgyűjtéssel egy digitális ikermodellen követik a híd terhelését, forgalmát és korróziós folyamatait. 

Bálint Orsolya