Köves Slomó: Istenben bízom, nem a földi jogalkotókban

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint abszurd, hogy bárki azt vizsgálja, van-e joghatósága a zsidó vallási bíróságnak.

Mint mondja, elsősorban erkölcsi, vallási és történelmi kérdés a három hitközség vitája az örökjáradékról.

A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata határozatot hozott abban a perben, amelyet a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott állami örökjáradék újraelosztásának ügyében.

Pozitív megkülönböztetés

A Bét Din (vallási bíróság) úgy határozott, hogy a második világháborúban, illetve a kommunista államhatalom idején a zsidó közösségektől elvett ingatlanoknak és más vagyonelemeknek az eredeti vallási irányzatú közösséghez, vagy azok jogutódjaikhoz kell visszakerülniük, ugyanez vonatkozik a kárpótlás gyanánt szolgáló „jószágtestekre” is. Az elosztás arányainak meghatározásánál figyelembe kell venni az egyes közösségek aktivitását, illetve azok számát, akik részesülnek a hitéleti és az azt közvetlenül kiegészítő tevékenységek jótékony hatásából. Amennyiben az elosztás korábban nem a fenti szempontok alapján érvényesült, úgy helyes a már kialakult aránytalanságokat orvosolandó pozitív megkülönböztetést alkalmazni, hogy a „múltbéli hibás elosztás kompenzálva legyen minden érintett irányába” – olvasható a MAOIH közleményében. 

Az ügyről a 168.hu-n futó KeljfelJancsi című műsorban beszélgetett Fiala János és Köves Slomó, az EMIH vezetője. Köves elmondta: a Bét Din előtt mindhárom érintett szervezetnek képviseltetnie kellett volna magát, a Mazsihisz azonban távol maradt. Ezt úgy értékelték, hogy „a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”.

Először peren kívül

A szervezetek Köves Slomó szerint először peren kívül próbáltak megegyezni az örökjáradék elosztásáról, ez azonban nem sikerült. A rabbi elmondta, hogy a vallási bíróság hasonlóképpen működik, mint a polgári peres bíróság. 

„A bíróság a beadott keresetek alapján dönt, akárcsak egy polgári peres eljárás során. Bekérik az iratokat, kitűzik a tárgyalás időpontját, ha a felek megjelennek, a bíróság meghallgatja az összes oldalt, ha még van kérdése, további időpontokat tűz ki, majd meghozza a döntést. Ami különleges a vallási bíróságnál, hogy ha valamelyik oldal nem jelenik meg, akkor a bíróság elvi állásfoglalást adhat ki, ebben különbözik már a polgári ügymenettől. Ennek az az oka, hogy a vallási bíróságnak kétezer éve nincs végrehajtó hatalma” – magyarázta a rabbi. Hozzátette: egy zsidó vallási szervezetnek a vitás ügyeit mindenekelőtt egy vallási bíróság előtt kell rendeznie. 

A másik két vallási szervezetet egy ügyvéd képviselte, aki egyszerre polgári ügyvéd és a vallási bíroságok dolgaiban is jártas. Kiemelte: a döntésnek van írásos változata, amit meg is kap minden érintett. „Ebben leírták, hogy az a fél, aki nem jelent meg, tulajdonképpen kiírja magát a zsidó vallási közösségek sorából” – tette hozzá Köves.  

A kormány ígérete

A rabbinikus bíróság a korábban hozott átmeneti végzését jogerőre emelte. Ennek értelmében felkéri Magyarország kormányát, hogy függessze fel a pénzeszközök kifizetését egészen addig, amíg az elosztással kapcsolatban új – a jogszerűség és az igazságos elosztás talaján álló – kritériumok meghatározása valamilyen módon nem jön létre. Erre egyébként a magyar kormány ígéretet tett. Mint írták, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a magyar kormány figyelembe kívánja venni a Bét Din elvi jogi állásfoglalását.

Köves Slomó hozzátette, hogy az elosztásban a kölcsönös tiszteletet meg kellene adni egymásnak, és érdemes lett volna leülni tárgyalni. A vezető rabbi szerint abszurd, hogy bárki azt vizsgálja, van-e a Bét Dinnek joghatósága. „A kérdés nem az, hogy van-e ennek a bíróságnak joghatósága. Elsősorban erkölcsi, vallási és történelmi kérdés, hogy van egy olyan szervezet, amelyik az elmúlt húsz évben csak az örökjáradék jogán 30 milliárd forintot kapott a magyar államtól kárpótlás gyanánt, emellett van másik kettő, amelyik ennek az 5 százalékát sem kapta meg. Felmerül a kérdés, hogy mi született ebből az összegből” – mondta Köves. Szerinte az is kérdés továbbá, jogos-e, hogy a szervezethez került ennyi pénz, miközben úgy van bejegyezve a Mazsihisz, mint egy zsidó egyház, de közben a saját szabályait nem veszi komolyan. 

Köves Slomo kiemelte, hogy „van egy igazságtalan helyzet és ebben a jó érzés és a jóhiszeműség a kérdés, nem a jogszerűség.” Hozzátette: azt reméli, hogy az igazság a történet végén meglesz. „Istenben bízom, nem a földi jogalkotókban” – fogalmazott az EMIH vezető rabbija a hétfő reggeli KeljfelJancsiban.

168.hu