A járvány alatt alakult meg a Rézeleje zenekar

Egy online felvételt dobtak össze, ami olyan jól sikerült, hogy a hatására összeállt a teljes csapat.

A popszakma sztárjai egyre gyakrabban nyilatkoznak a járvány és a korlátozások miatti nagy kieséseikről és a közönség hiányáról. A Rézeleje zenekar szerint ezek bár fontos aspektusok, de egy zenész először is azért zenész, mert szeret játszani.

A Rézeleje ötlete Udvardi Márton és Antonovits Bence fejéből pattant ki még 2019 őszén, a zenekar toborzása mellett már egy demóvideót is terveztek 2020 márciusára, csakhogy a járvány közbeszólt. Végül egy online felvételt dobtak össze, ami olyan jól sikerült, hogy a hatására összeállt a teljes csapat. „A Facebookon láttam a videót, írtam Mártonnak, hogy kipróbálnám magam náluk. Azóta is együtt zenélünk, szóval, gondolom, beváltam” – mondta Bereczki Bálint. A hattagú zenekarban jelenleg Antonovits Bence, Benke Róbert, Bereczki Bálint, Békési László, Bölcsföldi Bálint és Udvardi Márton zenélnek.

Keveredő hatások

A Rézeleje egy moldvai és erdélyi csángó illetve román zenét játszó formáció, a repertoár alapját pedig a moldvai táncházi dallamok adják. „Keveredik benne a román, a magyar és a balkáni hatás. Nem mondanám, hogy kifejezetten népzene, inkább annak a modern változata” – vélekedett Antonovits Bence, aki kiemelte, hogy a modern hangszereken épp annyira szólalnak meg hagyományos népdalok, mint muzică populară dallamok. „A stílus tradicionális jellegébe új dallamok olvadtak be, a Dallas főcímdalától kezdve a Gumimaci-zenéig sok mindent elővettünk már” – tette hozzá Bereczki Bálint.

A csapat egyébként azt tapasztalja, hogy az itthoni közönség vevő a műfajra. Ennek legfőbb oka az, hogy a moldvai kultúrában szorosan összekapcsolódik zene és a tánc. És mint a zenekar fogalmazott, a moldvai néptánc a néptáncos világ „kapudrogja”. 

A tagok többsége egyébként dolgozik a zenélés mellett, a formációra egyelőre csak hobbiként, nem pedig bevételi forrásként tekintenek. Elsősorban zene szeretete hajtja őket. „Belenőttem a balkáni zenébe. Rengeteg nagyon frankó stílus van, de ez a balkáni cigányzene elég erős” – mesélte Békési László. Bölcsföldi Bálint viszont nem köteleződött el egy stílus mellett sem, a mikor belevágott a zenekarnál a moldvai zene világa ismeretlen terep volt neki. „Egy stílust és annak a fordulatait külön meg kell tanulni. Nekem az a feladatom, hogy a harmóniai elemeket, a basszushangokat kiemeljem. Rá kellett éreznem a műfaj jellegzetességeire” – tette hozzá Bereczki Bálint.

A munka melletti zenélésről pedig azt gondolják, hogy bár egy-egy fellépés és próba fárasztó, de ugyanakkor nagy töltést is ad. „Mikor zenélünk nem nagyon gondolkozunk, van ez annyira bonyolult, hogy ne legyen idő közben mással foglalkozni. Nem kavarognak az érzések sem, egyszer csak elkezd hömpölyögni, aztán hadd menjen” – mondta Békési László.

Ami a csövön kifér

A zenekar szerint a hivatásos zenészek sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a hobbiból játszók, hiszen ők azok, akik elestek a fellépek miatti bevételektől. Az összecsiszolódás szempontjából viszont a Rézeleje is megérezte a járványt. „A közös utazások, a próbák és az esti fellépések nagyon összehangolnak egy csapatot. Eleinte tudtunk is tartani heti két próbát, de sajnos később nem ment, most állunk vissza” – mesélte Udvardi Márton.

A járvány harmadik hulláma miatt végül egy hosszabb szünetet tartott a banda, az utóbbi hetekben kezdtek el ismét próbálni a nyári koncertekre. A tervek szerint a Szelávi! fesztiválon, az Ipoly és a Panda feszten is zenélni fognak. „Mivel a lezáráskor állt össze a mostani csapat, nem volt időnk megismertetni magunkat. Egy csonka szezont toltunk végig, amit tudtunk kihoztunk belőle, de nehéz volt” – mesélte Antonovits Bence. 

Mivel az utóbbi időben inkább az internettel és tartalomgyártással lehet jelen lenni a zenei térben, a zenekar tagjai is különböző videókkal próbálták népszerűsíteni a formációjukat. „Persze kaptunk minden lehetőségen, ahol tudtunk, felléptünk, leginkább táncházaztunk” – mondta Udvardi Márton.

A Rézelejének egy fix szabálya van a fellépésekkel kapcsolatban: a dedoj nevű, moldvai kettőstánccal kezdenek, aztán jöhet, ami a csövön kifér. Olyan viszont nincs, hogy az egész esti repertoárt előre eltervezik. „Ahhoz, hogy egy este jól sikerüljön oda kell figyelni a közönség reakcióira, ez alapján döntjük el, hogy mit játszunk. Ha látjuk, hogy nem jön be egy zene vagy fáradnak az emberek, váltani kell” – hangsúlyozta Antonovits Bence.

De nemcsak a zenekar van hatással a közönségre, ez visszafelé is igaz. Mint a tagok mondták, a Rézeleje együtt izzad a közönséggel. „Ha látjuk, hogy valami tetszik nekik, az ránk is hatással van” – zárta Bereczki Bálint.

Cserdi Dóra