Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A szállodáknál korábbi nyitást kérnek az apartmankiadók

Létrehozva:

A budapesti Anker köz. | Fotó: Pit Stock / Shutterstock

Elsőként Budapest VI. kerületében léphet életbe nyárra új airbnb-szabályozás.

A fővárosban a járvány miatt az airbnb-szálláshelyek fele már eltűnt, de vidéken még segíthetne az ágazaton a nyitás, a belföldi turizmus.

Hadd nyissanak előbb a rövid távra kiadó apartmanok, egyéb szálláshelyek a szállodáktól függetlenül, hasonlóan Nagy-Britanniához – ezt kéri a kormánytól a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE). A szervezet elnöke, Schumicky Balázs laptársunknak, a 168.hu-nak azt mondta, a rövid távú lakáskiadás piacának minél előbb magára kellene találnia, hiszen az ágazat a járvány miatt gyakorlatilag egy éve „mélyen van”, és a fellendítésében elsősorban a belföldi turizmus sokat segítene, legalábbis vidéken. Országszerte mintegy 40 ezer egyéb és maganszálláshely működött még a járvány előtti időszakban, ebből Budapesten mintegy 16 ezer, de a fővárosban például azóta megfeleződhetett az airbnb-szálláshelyek száma, mert sok üzemeltető nem tudta viselni az állandó költségeket bevétel nélkül – mondta az elnök, aki szerint sok ingatlan üresen áll, másokat közép- vagy hosszútávra adták ki inkább, de volt, amit inkább értékesítettek, és nem üzemel tovább szálláshelyként.

 

A VI. az első

Ha kinyithatnak majd a rövid távra kiadó szálláshelyek, egyre több helyen új szabályokkal kell szembesülniük az üzemeltetőknek. Az országban elsőként várhatóan a főváros VI. kerületében vezetnek be az ágazatra érvényes helyi szabályozást júliustól, de előkészületben van hasonló a szomszédos VII. kerületben is, ahol tavaly ősz óta külön önkormányzati munkacsoport dolgozik az ügyön.

Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere úgy véli, „sikerült olyan szabályozást alkotni, amely a saját elveinknek is megfelel, a kerületben lakók is elégedettek lehetnek vele, és végül az érintett rövid távú bérbeadók is, mert nem támasztottunk teljesíthetetlen feltételeket velük szemben.”

A Terézvárosban hozott március 25-i elvi döntés háttere, hogy a tavaly nyáron elfogadott törvény nem alkotott az egész országra érvényes általános szabályokat a rövid távú szálláshely-kiadásra, hanem a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a rendeletalkotást. Soproni szerint ez helyes döntés volt, ahogy az is, hogy a törvény igyekezett kifehéríteni az ágazatot azzal, hogy kizárólag úgy hirdethető egy szálláshely bármely online szállásközvetítő felületen, ha feltüntetik a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz tartozó (NTAK) regisztrációs számát.

Soproni elmondta, a kerületben csaknem 1900 legális, bejelentett szálláshely működik – ebből 471 magán, 23 közösségi és 1373 egyéb besorolású – valamint további 3-400 szálláshely lehet a „szürke zónában”, ez utóbbiak kifehérítésében segít a törvény és az arra épülő helyi szabályozás. Arról, hogy tavaly még a Fővárosi Önkormányzat egy egységes, Budapest egészére vonatkozó elvi szabályozást sürgetett, ehhez képest Terézváros „előreszaladt”, Soproni úgy vélekedett: a törvény az önkormányzatok hatáskörébe utalta a rendeletalkotást, a főváros inkább egy általános, elvi keretrendszert szeretett volna összehozni, de az egyeztetések olyan lassan mentek, hogy Terézváros nem tudott várni, mert az idei nyári szezonra világos viszonyokat kívánt teremteni ezen a területen. Emlékeztetett, hogy a rendelet előkészítését egy kerületi konzultáció, kérdőíves felmérés, valamint az érintett szakmai és civil szervezetekkel való egyeztetés előzte meg. 

 

Konfliktuskezelés

A helyi rendelet Soproni szerinte nem az airbnb ellen született, sőt, kifejezetten szabadpiaci modellt enged, a konfliktuskezelésre összpontosít, a nem megfelelően működő szálláshelyeket pedig szankcionálja a felhasználható napok számának csökkentésével.

A polgármester reagált a rendelet-tervezetet kritizáló, a lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezet, A Város Mindenkié bírálataira is, miszerint Terézváros, bár megtehette volna, ezzel a szabályozással nem ad választ a budapesti lakhatási válságra, nem korlátozza a lakások turisztikai célú hasznosítását, pedig ez hosszú távon csökkenthetné a magas fővárosi lakásbérleti díjakat. Soproni szerint a rendelettel nem is volt céljuk a lakhatási válságra választ adni, erre számos más eszköze van az önkormányzatnak. Így például a ciklus végére tervezik, hogy új önkormányzati bérlakásokat húznak fel egy Rózsa utcai üres telken, emellett pedig az idei költségvetésben mintegy 200 millió forintot különítettek el körülbelül 20-25 önkormányzati bérlakás felújítására, hogy azokat is kiutalhassák.

 

Nyitott kérdések

A terézvárosi rendelet-tervezetről kérdeztük a MAKE elnökét, Schumicky Balázst is, aki szerint „az irány jó, mert az élni és élni hagyni elv alapján készült, vannak is benne jó elemek, de nem minden része állja ki valószínűleg a jog próbáját, ezért kíváncsian várjuk a kormányhivatal állásfoglalását az elvi rendeletről”. Az elnök példaként említette, hogy az életbe léptetni kívánt helyi szabályozás valamennyi szálláshely esetében előírja, hogy társasházi hozzájárulást kell szerezni az üzemeltetéshez – nemcsak az újaknak, hanem a meglévő szálláshelyeknek is. Szerinte ez, a visszamenőleges hatállyal megszabott feltétel jogsértő lehet, ráadásul milliós veszteséget jelenthet egy működő szálláshelynek, ha a társasháztól utólag nem kap engedélyt az üzemeltetéshez, de már korábban megváltotta pénzzel a kötelező parkolóhelyet az önkormányzatnál.

Nem csak ezek a nyitott kérdések azonban az elnök szerint, hanem az is gondot okozhat, hogy a helyi szabályozás új feltételeket szab, amit a vonatkozó kormányrendelet nem biztos, hogy lehetővé tesz, hiába vannak köztük támogatandó elemek. Schumicky kíváncsi arra is, vajon a készülő részletszabályok pontosan mi alapján szabják ki majd a rendeletet megsértő szálláshely-üzemeltetőkre a nyitvatartási napok korlátozását. „Minden rendelet, szabályozás akkor tud csak működni, ha betartható és betartatják” – mondta. Az elnök reméli, hamarosan minden kérdés tisztázódik és olyan szabályrendszer születik, ami figyelembe veszi a lakók, az önkormányzat és a helyi vállalkozók érdekeit, miközben a korábbinál szigorúbban lép fel a „feketézők” ellen, akik szerinte a legtöbb problémát okozzák.

 

168.hu / Lengyel Tibor

Legnépszerűbb cikkeink