Meg kell tanulnunk tudatosan élni online

A karantén- és Zoom-fáradtság, valamint a homeoffice-stressz beköltözött a mindennapjainkba. 

A koronavírus harmadik hullámának betörésével ismét sokan visszaszorultak az online térbe, még többen pedig egy éve már, hogy nem is szabadulnak tőle. Mind a személyes találkozók, mind pedig a munkahelyi megbeszélések kapcsán előtérbe kerültek a Zoom, Teams, Skype, WebEx vagy a Meet videochat alkalmazások, amelyek egyrészt megkönnyítik, másrészt megnehezítik az életünket.

Extrém kihívás

Előtérbe kerül azonban ezek által a Zoom-fáradtág és homeoffice-stress is. Ha a fogalmakat nem is ismerjük, a jelenséggel szinte mindenki találkozott már. Lipták Marcell a Kert Pszichológia és Coaching szakembere magyarázta el, mit jelentenek.

 „Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az emberek naponta több százmillió virtuális meetinget tartanak világszerte, sokan nap mint nap több órát töltenek el így az online térben. Mindez extrém kihívás az agyunknak, hiszen máshogy dolgozzuk fel az információkat, mint egy személyes találkozó alkalmával. Az agy ugyanis csupán negyven és hatvan perc között képes valamire teljes erőbedobással figyelni. Egy személyes megbeszélés alatt az ember felváltva néz a beszélőre, jegyzetel, figyeli a többieket, kinéz az ablakon. Nincs az az érzés, hogy mindenki folyamatosan engem figyel és viselkednem kell. A videohívásokon viszont mindenki egyszerre néz mindenkit. Ez pedig sokakban stresszt okoz, noha a legtöbben ezt fel sem ismerik” – mondja a pszichológus. Hozzáteszi, ilyenkor a gesztusokra és a mimikákra is jobban kell koncentrálni.

Folyamatos jelen

„Míg egy személyes beszélgetésben egy félmosoly vagy biccentés is elég, addig egy videókonferencián nem úgy látjuk egymást, akad a net, tehát fokozottabb jelenlétet, figyelmet kell mutatni, mint általában, ami szintén megterhelő.” A fokozott jelenlét pedig a home office alkalmával is nagy nyomást helyez a munkavállalókra, emelte ki Lipták Marcell. „Sok munkáltató folyamatos online készenléti állapotot vár el a munkaidő alatt, és van, ahol utána is. Sokszor azonban a munkaidőt nem definiálják rendesen, így megeshet, hogy a dolgozók olyan túlórába csúsznak bele, ami először fel sem tűnik. Csak később, a folyamatos fáradtság és időhiány miatt döbbennek rá. Volt, aki azt mesélte, hogy akkor esett le neki, hogy szétcsúszott a munkaideje, amikor a kedvenc sorozata alatt – ami este nyolc után kezdődik – még mindig dolgozott és nem is evett aznap” – hívta fel a veszélyekre a figyelmet a pszichológus. Hozzátette, újabb stresszforrás az is, hogy bizonyítsuk a felettesünknek, nem a lábunkat lógatjuk, hanem dolgozunk. 

„A leépítések, bezárások miatt sokan szoronganak attól, hogy elveszítik a munkájukat. Eddig a munkahelyen töltött idő feltételezte a hatékony munkavégzést, most viszont máshogy kell láthatónak lenni, ami azzal járhat, hogy jóval többet vagy intenzívebben dolgozunk 8 órában, mint eddig. Nem mozgunk, rendszertelenül eszünk, és hirtelen azon kapja magát az ember, hogy ébren forgolódik éjjel.”

Apró trükkök

A pszichológus szerint apró trükkökkel segíthetünk magunkon mind a videóchat okozta kimerültség enyhítésében, mind pedig az otthoni munkavégzés alatt. „A Zoom-fáradtságot csökkenthetjük, ha kicsit eltávolítjuk magunktól a laptopot, ezzel nem terheljük annyira az agyunkat, nincsenek olyan közel a többiek. Segíthet, ha legalább a saját arcképünket elrejtjük, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy önmagunk tükörképével szemben sokszor kritikusak vagyunk, ami frusztrációt, önbizalomhiányt és stresszt okozhat. Ráadásul az agyunkat megint csak egy újabb feldolgozásra váró inger fárasztja azzal, hogy viszontlátjuk magunkat beszéd közben. Érdemes többször előre szólni, hogy kikapcsoljuk a kamerát. Ilyenkor felállni, sétálni, enni is lehet” – mondta a szakértő.

A pszichológus kiemelte, hogy a tudatosan megtervezett munkanap lehet az egyik megoldás, amivel csökkenteni tudjuk a home office okozta stresszt. „Fontos, hogy tisztázzuk a munkáltatóval, pontosan mikor szükséges elérhetőnek lennünk, és legyenek olyan órák és napok, amikor nem kell az állandó pittyegést és telefonrezgést hallgatni. Kell, amikor kikapcsolunk! Célszerű ilyenkor a szabadban mozogni, futni, sportolni, kirándulni, hogy minél több napfény érjen minket a téli sötétben töltött órák után. Ez ugyanis szintén hozzájárul a közérzetünk javulásához. Fontos odafigyelni arra is, hogy kialakítsuk a napi rutint, akár úgy is, hogy reggel elkészülünk, mintha munkába mennénk, kötelező ebédidőt tartunk és odafigyelünk a napi vitaminbevitelre is.”