Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Jobban van, aki küzdött

Létrehozva:

Azok az emberek, akik kihívásként tekintettek a világjárvány miatti lezárásokra, és fokozták fizikai aktivitásukat, mentálisan jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik fenyegetettségként élték meg ezt az időszakot, és csökkentették a mozgásra fordított időt – derült ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak felméréséből.

A kutatók  a koronavírus harmadik hullámának végén országos online felmérésükben arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott lelki állapotukra – olvasható az egyetem hétfői közleményében.

A XIX. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a  „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) fogalmát, mely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény miatt a túlélést fenyegető helyzetben jön létre. A kutatók szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy akik egyfajta kihívásként élték meg a járvány miatti lezárásokat, többet kezdtek mozogni, aktívabbak lettek, és így jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.

A fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés állapottal rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodva a korlátozások adta lehetőségekhez, testmozgási szokásaikon csak részben módosítottak a járvány alatt: gyakoriságát nem, legfeljebb a helyszínét változtatták meg – mondta el Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője az 1334 felnőtt részvételével készült felmérésről. 

 Az aktívabb életmódra áttérők, valamint azok, akik megtartották a járvány előtti szokásaikat, jobbnak értékelték egészségi állapotukat, mint a passzívabb életformára áttérők. Annak a szintje, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek mindennapjaikat, a válaszok alapján azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akiknek sporttevékenysége csökkent a járvány hatására.

Az észlelt stressz viszont szignifikánsan magasabb volt azok körében is, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest, mint azoknál, akik nem változtattak, ami jelentheti azt, hogy a nagyobb mértékű stressz késztette őket a mozgásra. A felmérés résztvevőinek mintegy felénél (49 százalék) az enyhe depresszió tünetei is megjelentek. A felmérés szerint az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek enyhe depressziós tünetek, a többet mozgók körében ez 46 százalék volt. 

mti/ph  

(Kiemelt kép: BALOGH ZOLTÁN – MTI)

Legnépszerűbb cikkeink