Talán áprilisra már érni kezd az oltás hatása

Ha a vakcinák beadása megfelelő ütemben folyik, van rá esély, hogy „leharapjuk” a harmadik hullám végét – mondta a 168.hu-nak Ferenci Tamás biostatisztikus.

A koronavírus-járvány harmadik hullámáért leginkább a brit mutáció tehető felelőssé: ennek terjedési sebessége és gyors szaporodási képessége Európát ismét térdre kényszerítette, azaz a korlátozások enyhítésére még biztosan várni kell – mondta lapunknak Ferenci Tamás biostatisztikus, a kormány munkáját segítő Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja.

„Lelkileg fel kell készülnünk arra, hogy a helyzet még rosszabb lesz, de ha szerencsénk van, akkor már nem olyan sokáig. Ha megnézzük például Írországot, Portugáliát, vagy az Egyesült Királyságot, akkor azt látjuk, hogy sikerült megfékezniük az új variáns okozta hullámot. Volt egy igen meredek felfutása a járványnak és az esetszámoknak, de ezt idővel sikerült csökkenteni. A rossz hír viszont az, hogy ehhez majdnem mindenhol szigorítani kellett a korlátozásokon” – fogalmazott.

Ferenci Tamás szerint megfelelő adatgyűjtés híján nem lehet pontosan megmondani, hogy Magyarországon hány százalékban van jelen a brit mutáns, arra azonban már vannak tapasztalatok, hogy mi a következménye annak, ha valahol felbukkan. „A többi variánssal szemben is érvényes a szelekciós előnye: gyorsabb és fertőzőbb. Tehát, ha egyszer megjelenik, hamar letarolja az összes többi, kevésbé agresszív változatát is a vírusnak. Ezért például

Angliában ma már gyakorlatilag a minták 100 százaléka mutáns”

– mondta. A biostatisztikus szerint nehéz meghatározni, hogy a járvány mikor érheti el csúcspontját Magyarországon. „A tetőzés szintjének és időpontjának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője az oltás, a másik pedig az esetleges szigorítások bevezetése. Ezen tényezők viszont nem jelezhetők biológiai alapon előre, így nem lehet pontosan megjósolni a folyamatokat” – fogalmazott.

Az ugyanakkor biztos, hogy a járványgörbe felfut majd, az oltástól pedig nem várható, hogy megelőzze ezt. – Azzal már elkéstünk, de arra azért van remény, hogy a hullám második feléből már leharapjunk egy részt, ha az átoltottság kellő szintet ér el. Ez azonban megint attól függ, hány vakcina áll rendelkezésre, valamint hogy mennyien hajlandók magukat beoltani. Ha a legoptimistább forgatókönyvek szerint halad az oltási kampány, április elején várható leghamarabb, hogy az átoltottság hatása láthatóvá váljon” – fejtette ki Ferenci.

Ferenci Tamás véleménye szerint annak ellenére is kialakulhat egy tavaly őszihez hasonló, vagy akár annál is nagyobb csúcs, hogy a korlátozó intézkedések jelenleg is fennállnak. 

„Tavaly év végén azért vált súlyossá a helyzet, mert nagyon későn vezették be a szigorításokat. Most pedig éppen az az aggasztó, hogy már az első pillanattól kezdve életben vannak a korlátozások, ráadásul már hónapok óta, és ennek ellenére mondom azt, hogy létrejöhet egy hasonló csúcs” – mondta.

Ferenci a szigorítások kapcsán annyit mondott, hogy az iskolák bezárása ezúttal azért maradhatott el, mert a statisztikák szerint a gyerekek – elsősorban a 14 év alattiak – kevésbé vesznek részt a járvány terjesztésében.

„A másik érv, ami a mellett szólt, hogy az iskolákat minél később kelljen bezárni az a szociális teher, ami ezzel jár. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis nem lehet egyedül otthon hagyni, nehezebben taníthatók digitális oktatással és sokkal nagyobb teher hárul a szülőkre. Ez tehát nem pusztán járványügyi kérdés, de romló helyzetnél felmerülhet az iskolabezárás is, más szigorítások mellett” – mondta. 

A biostatisztikust egy várható negyedik hullámról is megkérdeztük. „Az átoltottságtól és az immunitás időbeli gyengülésétől függ, hogy lesz-e ilyen. Ha az oltásokkal szerencsénk van és valóban igazolódik a hatásosságuk az esetlegesen megjelenő új variánsokkal szemben is, valamint kellő arányban be tudjuk adni, akkor rövid távon megóv minket egy negyedik hullámtól. A hosszútáv már más tészta, hiszen még nincs megbízható adatunk arra nézve, hogy az oltás adta védelem meddig tart ki időben.”