Maradnak titkaink a NAV előtt

Január 4. óta még a magánszemélyek részére kiállított számlákat is látja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely ezzel a gazdasági élet teljes számlaforgalmát ellenőrizheti. Felvetődik a kérdés, sértheti-e az intézkedés a személyiségi jogokat, az orvosi, pszichológusi titoktartást. Adószakértőnk szerint online nem juthatnak el adatok a hatósághoz, de ha a NAV akarja, megszerezheti azokat.

„Ha valaki a háza építéséhez téglát vásárol egy Tüzép-telepen, a cég az ő nevére állítja ki az online számlát. Az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek adatait azonban a számlakibocsátó nem fogja továbbítani a hatóság felé” – adott lapunk kérdésére megnyugtató választ az adóügyi változásokról Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint amiatt sem kell aggódnunk, hogy személyes adataink számlázáskor „véletlenül” mégiscsak eljutnak a NAV-hoz. Ebben azért lehetünk biztosak, mert amikor a számlázó szoftver érzékeli, hogy az online felületen nincs kitöltve az adószám, nem tudja továbbítani a nevet és a címet sem. A hatóság pusztán annyit fog tudni, hogy az eladó eladott egy terméket. Ezzel szemben, ha egy vállalkozó vásárol, adatai természetesen befutnak a nyilvántartásba.

Eddig is látták

„Ugyanakkor senki ne lepődjön meg, ha a bolti eladó, vagy a szolgáltató megkérdezi a nevünket és címünket, mert ezek a számla kötelező részei. Az online számlázó rendszer azonban nem fogja őket továbbítani a NAV-nak. A hatóságnak ugyanis csak azért van szüksége a magánszemélyes számlák követésére, hogy a kereskedők, szolgáltatók ne tudják adózatlanul zsebre tenni a bevételt. Ez mindenképpen hasznos a szürkegazdaság visszaszorítása szempontjából” – tette hozzá a szakértő. Angyal József azt is megjegyezte, a számlakibocsátó nem igazoltathatja a vásárlót, tehát arra a névre és címre tölti ki a számlát, amit neki bemondanak. Igazolvány felmutatása nélkül pedig akár fals adatok is kerülhetnek a számlára. Az adószakértő úgy véli, a Pénzügyminisztérium túlzott kommunikációt folytat a témáról, hiszen az adóbevallásokban eddig is szerepeltetni kellett a név nélküli számlákat. Az újítás csupán annyi, hogy a NAV mostantól azonnal rálát ezekre.

Csak, ha baj van

A fentiek értelmében a NAV magánszemélyek számláira való rálátása nem sérti az orvosi, vagy pszichológusi titoktartást, az adóhatóságnak ugyanakkor joga van kimenni a pszichológushoz, és ellenőrizni a nyilvántartását – mutatott rá a szakértő. Őket és az orvosokat azonban csak különleges esetekben: járványügyi, bűnügyi vagy nemzetbiztonsági ügyekben kötelezhetik adatszolgáltatásra. Amikor például el kell dönteni, kóros elmeállapotú-e a gyanúsított, a hatóság utánanézhet, járt-e az illető pszichológushoz, állt-e kezelés alatt. Hasonlóan kivételes eset lehet a vagyonosodási vizsgálat is. A NAV például kiszállhat egy autókereskedéshez, hogy átvizsgálja, mely magánszemélyek vásároltak nagy összegben autókat, hogy azoknál vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezzen – magyarázta Angyal József. Az adószakértő szerint a NAV csak akkor sértene törvényt a vizsgálódásával, ha visszaélne a kikért adatokkal, például, ha lekérné egy magánszemély egészségügyi adatait. A szakértő úgy véli, az új adóügyi változások alapvetően hasznosak, a NAV-nak azonban csökkentenie kellene a vállalkozók felesleges adminisztratív terheit.

Van idő

Mivel a felkészülést nehezítette a koronavírus-járvány, a vállalkozások adóügyi könnyítést kaptak. 2021. január 4-től március 31-ig a NAV nem szab ki mulasztási bírságot, ha a vállalkozó nem, vagy nem megfelelően szolgáltat adatot azokról a számláiról, amelyek újonnan kerültek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Akik még nem regisztráltak az online számla rendszerében, mert például csak magánszemélyek részére állítottak ki számlát, azoknak legkésőbb az első számla kiállításának a napjáig regisztrálniuk kell, hiszen a regisztráció a feltétele a szankciómentességnek.