Távmunka otthonról: a lakás nem iroda

Egyre sürgetőbb lenne megalkotni a home office törvényt, ami szabályozhatná és könnyíthetné az otthoni munkavégzést – hangsúlyozzák a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok. A távmunkára kényszerülők ugyanis többet dolgoznak, és jellemzően semmilyen eszköz- és költségtámogatást, illetve jogi védelmet nem kapnak a munkáltatójuktól.

Most méri fel a kormány az igényeket – válaszolt november elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ATV kérdésére, a Szakszervezeti Szövetséget pedig azzal rázták le, hogy más fontosabb jogszabályt készítenek elő. Pedig a kormány júliusban ígéretet tett arra, hogy szeptemberben benyújtják a „home office törvényt”, amit a miniszterelnök újabb – munkavégzési korlátozásokat is tartalmazó – szigorító bejelentése tesz haladéktalanná. Ennek következtében ugyanis ismét munkavállalók tízezrei fognak otthonról dolgozni. A Magyar Közlönyben csütörtökre virradóra végül megjelent egy kormányrendelet a távmunka szabályozásáról, ami viszont csak felszínesen érint egy-két fontos kérdést, például azt, hogy a munkavédelmi előírások egy része alól felmentést kapnak a dolgozók, és a járvány alatt rugalmasan lehet kezelni a távmunka feltételeket.

Mivel a távmunka nem merül ki annyiban, hogy nem megyünk be dolgozni, muszáj szabályozni. Otthon például a munkavállalók jelentős része a saját számítógépét, elektronikus eszközeit használja, saját internetkeretét és áramát fogyasztja, de általános probléma az is, hogy nincs meghatározva a munkaidő, ahogy a home office-ban történt munkahelyi balesetek szabályait sem fektették le.

A Microsoft alkalmazottai szokásait kielemezve arra jutott, hogy a járványidőszakban egyre inkább elmosódtak a határok a munka és a magánélet között, a dolgozók még ebéd közben is a munkájukkal voltak elfoglalva, és jóval később fejezték be, mint amikor bejártak az irodába. A home office a hétvégékbe is belenyúlt, a munkatársak pedig alapvetően többet dolgoztak.

A törvényt sürgeti, és az álláskeresési idő meghosszabbítására szólítja fel a kormányt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Kordás László elnök szerint a három hónapos álláskeresési támogatással az állam rekord keveset költ a munkanélküliekre, ami a mostani krízishelyzetben még nagyobb gond, hiszen százezreknek lenne szüksége átmeneti segítségre. A MASZSZ továbbá követeli, a kormány rendelje el, hogy táppénzre mehessen az a szülő, akinek az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása miatt otthon kell lennie kiskorú gyermekével.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban kijelentette, csak a szükséges mértékben kívánják szabályozni a távmunkát, hiszen „ennek a formációnak az lenne a halála, ha agyonszabályoznák”. A Magyar Nemzet pedig már szeptemberben arról írt, hogy a törvénytervezet főbb sarokpontjai már ismertek. Eszerint nem lehet majd egyoldalúan elrendelni otthoni munkavégzést, csak ha ebben a munkaadó és munkavállaló közösen megállapodnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem kötelezhető folyamatos távmunkára, ugyanakkor az alkalmazott is kérheti a home office-t. Az otthoni munkáért továbbá rezsiátalány járna, havonta 16 100 forint, adómentesen. Általános szabály maradhat, hogy a munkáltatónak kell rendelkezésre bocsátania az olyan munkaeszközöket, mint a telefon, a laptop és egyéb berendezések. Feltehetően nem várható majd el a kötelező digitális jelenlét sem. A munkavédelemmel kapcsolatban azonban maradtak a kérdőjelek.