Hova tovább, Magyarország?

Az Egyensúly Intézet szeptember 15-én lépett a nyilvánosság elé, közel két év munka és előkészület után. Egy azóta már megjelent könyvön dolgoztak, amelynek címe Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak. A kötet vízió, és a szerzők szerint meg is valósítható, reális célokat mutat az olvasónak. Filippov Gábor történész-politológus, az agytröszt kutatási igazgatója a Körúti Szalonban beszélt a könyvről.

Az agytröszt célja a döntéshozók befolyásolása, a víziónak pedig a nemzet működésének orientálása. Filippov Gábor a szalonban rámutatott, hogy hazánk a saját „ligájának” alsó osztályában található. Jól mérhető ez például a visegrádi országokon, hiszen az ő történelmük és adottságaik a miénkhez hasonlóak. A legtöbb mutatóban közöttük sem állunk vezető helyen. Ez pedig baj, hiszen ez az úgynevezett „útfüggőséget” igazolná, miszerint a történelmünk, a gyökereink, a tragédiáink és az adottságaink határozzák meg, hogy milyen ország lehetünk. Sokszor bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, az út megtörhető, és egy évszázad alatt a felismerhetetlenségig lehet megváltoztatni egy országot. Ott van például Svédország, ami száz évvel ezelőtt egy elmaradott, feudális állam volt.

Három pillére van a kínált víziónak: magyar közösség, tiszta ország, okosország.

A közösségi pillér egy amolyan pozitív nacionalizmus lenne, ami egyébként Kanadában létezik is. A cél a magyar öntudat erősítése, a magyar közösség összekovácsolása. A koncepció pedig az, hogy a magyar nemzet olyan emberekből áll, akiknek közösek az értékei, a céljai és a vállalkozásai. Ebbe beletartozik a társadalmi tőke ápolása és növelése, az együttműködés és a civil szervezetek.

Filippov Gábor, Körúti Szalon, beszélgetés, fotó: Merész Márton)

A tiszta Magyarország koncepció több kézenfekvő témát tartalmaz: a fenntarthatóságot, a karbonmentességet, a vízgazdálkodást, az egészségügyet. Elvontabb értelemben pedig az intézmények és a közélet tisztaságát, átláthatóságát jelenti. Filippov úgy fogalmazott, hogy a fenntarthatóság már nemcsak egy trendi fogalom, hanem konkrétan túlélés és versenyképesség tárgya: az egyik legfőbb prioritás.

Az okosország a digitális infrastruktúránkról szól, ami egyébként nem is olyan rossz. A hazai elektronikus jegyrendszer vagy éppen az internet-infrastruktúra sok európai országét felülmúlja fejlettségben. Középtávon – talán már néhány évtized múlva – a technológiai fejlődés és a robotizáció miatt jó néhány munkahely megszűnik, és maga a gazdaság is óriási kihívással kerül szembe, amivel már most foglalkozni kell.

A szakértő kiemelte, hogy a legnagyobb hiányosság mégiscsak az, hogy az elmúlt években, évtizedekben éppen az emberekbe, az emberi erőforrásba felejtettünk el befektetni. Jelentheti ez a tudást, egészséget, hétköznapi életmódunkat vagy normakövetésünket. Tehát a hibát hol máshol kéne keresnünk, mint az oktatásban: a magyar oktatás Filippov szerint ugyanis jelenleg nem enyhíti a társadalmi különbségeket, és nem készít fel arra, hogy eligazodjunk az életben. Enélkül pedig az iskolákból kikerülő magyar munkaerő sem regionálisan, sem szakmailag nem mobilis. Mindez az iskolai szocializációból következik.

„A magyar társadalom egyöntetűen csóró”

– mondta Filippov. A tanulság tehát az, hogy jó közoktatás nélkül semmilyen más cél el nem érhető, semmilyen vállalkozás el nem kezdhető, semmilyen probléma nem rendezhető. Éppen ezért az Egyensúly Intézet első dolga most, hogy oktatási szakértőkkel egy közoktatási reformot tervez, ami hónapokon belül javaslatcsomagként átadható lesz majd a döntéshozóknak. Addig pedig kutatóik minden lehetséges fórumon megjelennek és felszólalnak, mindenkihez igyekeznek eljutni. A politikai pártokhoz, a döntéshozókhoz, a szavazópolgárokhoz. A munkájuk nekünk készül. Magyaroknak.

Az Egyensúly Intézet

2018-ban alapította Boros Tamás politikai elemző, a Policy Solutions korábbi igazgatója, Kozák Ákos, a GFK piackutatót három évtizeden át vezető szakember, és Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet tulajdonosa és vezetője. Filippov Gábor 2019 elején csatlakozott az agytröszthöz, mint kutatási igazgató. „Az Egyensúly Intézet olyan Magyarországban hisz, ahol nem egyetlen politikai-gazdasági elképzelés uralja az országot, ahol léteznek, szabadon működnek és egymással versengve hatnak különböző politikai értékrendek, szakpolitikák, illetve ezeket képviselő intézmények” – írták magukról. Finanszírozásuk érdekcsoportoktól független, különböző vállalkozók támogatják munkájukat kisebb összegekkel, amely nem haladhatja meg éves költségvetésük 10 százalékát. Működésükbe nem szól bele senki, éppen ezért pályázatokra sem dolgoznak. A széleskörű ismeretséget segítendő honlapjukról letölthetőek szakpolitikai javaslataik, és a Magyarország 2030 tizenöt oldalas verziója is, valamint podcastet is működtetnek Messzelátó címmel.

Bárdos Kata Kincső