Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Filippov Gábor: Jó dolog a részvételi költségvetés, de nem szabad kapkodni

Létrehozva:

Fotó: Merész Márton

Nem lehet arra várni, hogy egyik napról a másikra reformok menjenek végbe, el kell fogadni, hogy a változások lassan zajlanak – mondta.

Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, politikai elemző Fiala Jánossal beszélgetett a KeljfelJancsiban.

A beszélgetés témája elsődlegesen a részvételi költségvetés volt, ami Filippov elmondása szerint egy, a nyolcvanas évek óta létező intézmény, amelynek lényege, hogy a helyi lakosok dönthetnek a települési költségvetés egy bizonyos százalékának elköltéséről. A szakember szerint ez két szempontból is előnyös: egyrészt hatékony információbecsatornázási eszköz, ugyanis a lakosság tudja a legjobban, hogy helyben mire van szüksége. Emellett az embereknek élményt ad, hogy igenis van beleszólásuk a döntéshozatalba. 

A Karácsony Gergely által vezetett fővárosban idén egymilliárd forint sorsáról dönthetnek a budapestiek, azonban az Egyensúly Intézet újabb javaslatcsomagjában jelezte, hogy nem konkrét összegről, hanem inkább az éves költségvetés főösszegének 2 százalékáról kéne rendelkeznie 2024-től a helyben élőknek. 

A nyolcvanas évek óta számos országban vezették be ezt a rendszert, ezek közül is kiemelkedik Párizs részvételi költségvetése. A francia főváros már a büdzsé negyedét fogja fordítani részvételi költségvetésre, ráadásul a döntési folyamatba már minden, hetedik életévét betöltött gyermek is beleszólhat. A politikai elemző szerint erre azért van lehetőség, mert a részvétel nem kötelező, így ez nem számít közhatalom gyakorlásának, inkább egyfajta konzultációs jog.

Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója kiemelte: a népszuverenitás nem csak arról szól, hogy négy vagy öt évente elmegyünk szavazni, hanem arról, hogy folyamatosan becsatornázódik az, hogy mit szeretnénk látni állampolgárként. Először kezdjük el megtapasztalni, hogy működik az, amikor figyelembe veszik az igényeinket, után pedig lehet gondolkodni azon, hogyan lehet javítani a rendszeren – mondta Filippov. 

A beszélgetés során szó esett a wikidemokrácia fogalmáról is. Filippov Gábor elmondta, a Wikipédia online tudástár mintájára már több országban működik az a rendszer, hogy a választók bele tudnak szólni egyes jogszabályok előkészítésébe. 2007-ben Új-Zélandon a rendőrségi törvény létrehozásakor már kifejthették véleményüket az emberek. Természetesen vannak szűrők, nem szerkeszthet bele bárki bármit a szövegbe, amelyről képviseleti demokrácia lévén a választott tisztségviselők döntenek majd. 

Fiala János kérdésére, miszerint nem tartja-e elképzelhetetlennek ezeket a fejlesztéseket a mostani, hazai körülmények között, Filippov elmondta, hogy a legrosszabb pillanat az, amikor a változás kapuja megnyílik. Ha kapkodva vezetnek be változásokat, abból előbb-utóbb lassulás és visszarendeződés következik. Lehet viszont úgy csinálni, hogy elkezdünk vitatkozni róla. Az elemző hozzátette: ezek a lehetőségek már nem előttünk vannak, hanem körbevesznek minket a világban, és megjegyezte, hogy az Egyensúly Intézet rengeteg időt tölt azzal, hogy politikai döntéshozókkal, gazdasági szereplőkkel egyeztet. 

168.hu

Legnépszerűbb cikkeink