A volt burundi elnök nem fogadja el az ellene hozott ítéletet

Pierre Buyoya szerint sérült tisztességes eljáráshoz való joga az életfogytiglani börtönbüntetés meghozatalakor. kétszer került hatalomra puccsal, és vérbe fojtott egy lázadást. 

Elutasította szerdán Pierre Buyoya volt burundi elnök hazája legfelsőbb bíróságának hétfői ítéletét, amelynek értelmében távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték utódja, az első demokratikusan megválasztott burundi elnök, Melchior Ndadaye 1993-as meggyilkolásában való érintettségéért, írja az MTI.

Melchior Ndadaye meggyilkolását követően véres polgárháború tört ki, amely egészen 2005-ig tartott. „Elutasítjuk ezeket az ítéleteket, amelyek semmilyen módon sem kötelező érvényűek számunkra” – fogalmazott Buyoya egy közleményben, amelyben úgy vélekedett: „politikailag motivált” eljárásról van szó, amely sérti továbbá a burundi polgárháborút lezáró arushai békemegállapodást.    

Buyoya, aki 2013 óta az Afrikai Unió (AU) Maliért és Száhel-övezetért felelős főképviselője, a Twitteren úgy vélekedett: az említett ítélet sérti a minden állampolgárnak tisztességes tárgyalást biztosító jogot. Hozzátette: fellebbezni fog az ítélet ellen a nemzeti és a nemzetközi bíróságokon.    

Buyoyán kívül további 18 embert ítéltek kedden életfogytig tartó börtönbüntetésre Burundiban, köztük korábbi fő kormánytisztviselőket, például Alphonse Marie Kadege egykori alelnököt. A burundi bíróság ezenkívül 52 millió dollár (csaknem 16 milliárd forint) pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat. További három vádlottat 20 év börtönbüntetésre ítéltek, és csak egyetlen vádlottat mentettek fel, Antoine Nduwayo korábbi miniszterelnököt.

A tuszi nemzetiségű Buyoya két alkalommal volt Burundi elnöke, először 1987 és 1993, majd 1998 és 2003 között, mindkét esetben puccsal került hatalomra. Buyoya első kormánya – többségében a burundi lakosság mintegy 15 százalékát kitevő tuszi nemzetiséghez tartozókból álló junta – ellen 1988-ban fellázadtak a lakosság mintegy 85 százalékát kitevő hutu nemzetiségiek, a felkelést a hadsereg vérbe fojtotta, több mint 20 ezren haltak meg.    

Buyoyát az 1993-as választásokat követően a hutu Melchior Ndadaye követte az elnöki tisztségben, akit az ország első demokratikusan megválasztott elnökének tartottak, s aki egy megosztott hutu-tuszi összetételű kormányt akart létrehozni. A tuszi közösségek elutasították Ndadaye hatalmát, és fellázadtak ellene, aminek következtében Ndadaye életét vesztette, és véres, 12 évig tartó polgárháború tört ki, amely során közel 300 ezer ember vesztette életét, és tízezrek menekültek el az országból.