Mókusmajombébi született az Állatkertben

Tovább folytatódik a „baby boom” a Budapesti Állatkertben. Ezúttal a Dél-Amerikában őshonos mókusmajmoknál volt gyermekáldás. A faj különlegessége, hogy az újszülöttek rendkívül nagyok: súlyuk nagyjából az anyaállat súlyának egyötöde szokott lenni. 
Hétről hétre egyre újabb és újabb látnivalókkal gazdagodik a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ez többek között a mostanában világra jött sok kisállatnak, például a kis sörényes hangyásznak, a koronásdaru fiókáknak és a prérikutya kölyköknek, valamint a tapír kislánynak, az ázsiai vadkutya kölyköknek, a húsz flamingófiókának, illetve az elmúlt időszakban sokat nőtt fekete hattyú és tarvarjú fiókáknak köszönhető.

Mókusmajom a Fővárosi Állat- és Növénykertben Bagosi Zoltán/FÁNK

Legutóbb a Dél-Amerikában őshonos mókusmajmoknál volt gyermekáldás. A kölyök, akinek a nemét egyelőre még nem tudni, július 8-án született, és most már elég jól lehet látni a Dél-Amerika ház kültéri nagyröpdéjében. Ezen a bemutatóhelyen a mókusmajmok több más újvilági állattal, köztük a termetes és színpompás arapapagájok több fajával, valamint a talajszinten lakó agutikkal élnek „társbérletben”. A kicsi természetesen szinte minden idejét anyja hátán, annak szőrébe csimpaszkodva tölti.

Mókusmajom a Fővárosi Állat- és Növénykertben Bagosi Zoltán/FÁNK

A mókusmajom (Saimiri sciureus) az Amazonas-medence erdőségeiben honos, viszonylag kistestű majomfaj: a nagy hímek is ritkán nyomnak többet 1 kilogrammnál, a nőstények súlya általában 750
gramm körüli. Nevüket a mókuséhoz hasonló ügyességük és fürgeségük miatt kapták. Változatos, némiképpen a madárcsicsergésre emlékeztető hangokkal kommunikálnak, kifejezetten társas, csapatban élő állatok. Szaporodásukra jellemző, hogy a 165-173 napos vemhességi idő elteltével szinte mindig csak egy kölyök születik, az újszülött azonban meglehetősen nagy, súlya az anya testsúlyának nagyjából egyötödét teszi ki.