Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Szobordöntés, cenzúra – várható-e nálunk is?

Dercsényi Dávid

Létrehozva:

Fotó: port.hu

Nem, Magyarországon nem valószínű egy, az amerikaihoz hasonló antirasszista kultúrharc kibontakozása, még ha kisebb esetek elő is fordulnak.

Ezen a héten Budapestet is elérte az antirasszista kultúrharc. A műemlékrongálás többé már nem távoli nyugati hóbort: kedden megrongálták Winston Churchill városligeti mellszobrát. Az egyre erősödő nemzetközi antirasszista hullám hatására az HBO múlt héten levette az online műsortárából az Elfújta a szél című filmet, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lenne, ha Magyarországon is hasonló kulturális hullám érné el a műalkotásokat.

Magyarországon is van egy kisebbségi csoport, akikkel szemben 2020-ban is tovább élnek az előítéletek. Jól mutatja ezt a Deák téri késelés utózöngéje: az ultrák annak ellenére is az Országos Roma Önkormányzat elé szerveztek tömeges megemlékezést, hogy az elkövetőkről és tettestársairól nem bizonyosodott be, hogy romák voltak.  (Ez még Bayer Zsoltot sem zavarta semmiben.)

Az együttélés továbbra is konfliktusokkal teli, a cigányok társadalmi mobilitása továbbra is akadályokba ütközik. Például, Gyöngyöspatán oktatási szegregációnak, az északkeleti járásokban pedig földrajzi szegregációnak lehetünk tanúi: „gettósodás” tehát itt is van, intézményes és spontán módon egyaránt. Ráadásul a politikai helyzet is párhuzamba állítható az amerikaival: adott egy erőskezű vezető, aki egyre szigorúbb büntetőjogi politikát folytat, retorikájában pedig visszatérő elem a rend és a törvény, valamint az idegenellenesség. A társadalom polarizálódik, és kevesen tudhatják, mekkora szikra robbanthatja be a magyarországi puskaporos hordót.

A rasszista filmeket sem vennék le a műsorról

Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem sok olyan film készült, amiben főszerephez jutottak a romák. „Az elmúlt 50 évben egyetlen magyar filmet tudnék mondani, aminek cigány srácok a főszereplői, a Brazilok” – mondta Kovács Gellért filmszerész a Pesti Hírlapnak. Ha a rajzfilmeket is hozzátesszük, akkor a Szaffi lehetne vitatott alkotás, hiszen központi eleme a történetnek, hogy a főszereplő, Botsinkay Jónás cigányok közt nevelkedik. Kovács szerint viszont esélytelen, hogy a Szaffi az Elfújta a Szél sorsára jusson.

„A Szaffi a cigány kultúrának egy részét mutatja be, de messze nem lépi át a határt, nem rasszista, vagy bántó” – tette hozzá. „Nem hiszem, hogy Magyarországon egy cigány ember kedvéért levennék a Szaffit. Nálunk nagyon kevés cigány ember találja meg azt az utat, amire ráléphet és kiemelkedhet abból a sorból, amit az élet szánt neki. Amerikában vannak kultúrharcosok az afroamerikaiak között is, látszik, hogy lépnek valami felé. Itt sokkal jobban el vannak nyomva a cigányok annál, hogy felháborodjanak egy olyan filmen, amin fel kellene, hát még a Szaffin, ami nem sértő. Ez a különbség azért nem elhanyagolható” – tette hozzá.

A humor is érzékeny téma lehet a rasszizmus szempontjából. Például, a Sas-kabaréban az 1990-es évek végén voltak a cigányokkal szembeni előítéletekre felépített jelenetek. Kovács szerint ez azt mutatja, hogy nálunk mégis más a helyzet, mint a tengerentúlon. „Amíg Magyarországon nagyon népszerű humoristák a legbántóbb cigánysztereotípiákkal viccelődnek – ez még mindig óriási poénnak számít, és nem szólnak rájuk, – addig nem hiszem, hogy Magyarországon bárki belekötne egy sértő filmbe. Komoly lemaradásaink vannak a rasszizmus belátását tekintve: esélye sem lenne arra a magyarországi cigány közösségnek, hogy kikérjen magának egy filmet. Mi nem nagyon beszélünk a rasszizmusról, nem hagyjuk ezeket az embereket szóhoz jutni” – mondta Kovács.

Munkácson egyelőre állnak a cigányszobrok

Az adatvédelmi törvények miatt Magyarországon már a 90-es évek óta nincsenek az amerikaihoz hasonló, rasszalapú bűnözési statisztikák, de a közvéleményben továbbra is elterjedt a bűnözés és a cigányság összekötése. A Deák téri kettős gyilkosság után a cigánybűnözés szó a 2000-es évek végén tapasztaltakhoz hasonló gellert kapott. Abban az időszakban, három hónappal a Marian Cozma-gyilkosság után jelent meg az esetet feldolgozó Szíven szúrt ország című film.

„Ez egy elsősorban az érzelmekre ható, politizáló film, ami a cigányokat próbálja országos szinten felelőssé tenni. Már a címadás is arról szól, hogy hogyan lehet beszélni cigányokról Magyarországon” – mondta Szuhay Péter néprajzkutató. „Borbély Szilárdnak az olaszliszkai esetet feldolgozó színdarabja sokkal érzékenyebben közelít a probléma felé. Nem sugallja azt, hogy a cigányok bűnözők, és félni kell tőlük, hanem kontextusba helyezi az esetet, elmagyarázza a szegregációt, és hogy ez feszültséget, negatív kitöréseket szül” – tette hozzá.

Ha a nyugati világon végigsöprő szobordöntési hullám elérne hozzánk, annak a határon túl is lehetnének következményei. „Munkácson áll két szobor: egy cigány kéményseprő a sétálóutcában, meg egy utcaseprő alakja a cigánynegyedben. Beszélgettem három cigány emberrel, akik sértőnek érzik az utcaseprő szobrát, és joggal. Hiszen lehet bármilyen jószándékú, mégiscsak egykori foglalkozásuk mutatja be néhányukat, és ezzel egy sztereotíp képet ad” – mondta Szuhay.

Vámosi Ágoston

Legnépszerűbb cikkeink