Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Tovább korlátozzák és fenyegetik a szabad sajtót Oroszországban

Létrehozva:

Putyinnak az sem tetszik, hogy egyes platformok “állam alá rendeltként” jelenítik meg az állam alá rendelt portálok tartalmait. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök több törvényt is aláírt szerdán; ezek nagyobb része a sajtóra vonatkozik korlátozó tartalommal, de szűkítik a kormányellenes tiltakozások kereteit is.

Az új törvények mintegy betetőzik az év során elfogadott alkotmányos reformokat, amelyek már megengedik, hogy Putyin még kétszer 6-6 évre betöltse az államfői tisztséget, amelyből a korábbi rendelkezések értelmében 2024-ben távoznia kellett volna. Egy másik alkotmányos változtatás élethosszig tartó mentességet garantál a volt elnököknek az esetleges felelősségre vonásuk alól.

A szerdától hatályba lépő új törvények felhatalmazást adnak az orosz hatóságoknak arra, hogy korlátozzák a hozzáférést azokhoz a honlapokhoz, amelyek “diszkriminálják” az orosz sajtó egyes elemeit. Ez Oroszország internetes “szuverenitását” szolgálja, de azt az aggodalmat kelti, hogy Moszkva Peking példáját követve akarja megrendszabályozni az internetet.

A Twitter közösségi oldal jelenleg az “állam alá rendelt” jelzővel látja el az orosz sajtó egy részét, ami Moszkva elégedetlenségét váltotta ki, mert diszkriminációnak tartja. Az erre vonatkozó új törvény támogatói arra is hivatkoznak, hogy a Facebook és a YouTube elfogult Oroszországgal szemben.

Egy másik törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba abban az esetben, ha egy internetes oldal nem távolít el a felületéről betiltott tartalmakat, amire a YouTube és a Facebook esetében volt már példa az orosz parlamenti képviselők szerint.

Szintén új törvény rendelkezik a biztonsági szolgálatok tagjainak személyes adatai tiltott kiszivárogtatásáról, amit az oknyomozó újságírók fel tudnak használni a titkosszolgálati műveleteket feltáró munkájuk során.

Az új törvények egyike két évig terjedő szabadságvesztést ír elő az online rágalmazás esetére. Egy másik tiltja, hogy “külföldi ügynökök” tiltakozó megmozdulásokat támogassanak anyagilag, és lehetővé teszi a tiltakozások betiltását rendkívüli helyzet esetén. A hatóságok erősebb felhatalmazást kapnak arra, hogy valakit “külföldi ügynöknek” nyilvánítsanak, és öt év börtönnel fenyegeti őket, ha nem jelentik “korrekt módon” a tevékenységüket.

(MTI)

 

Legnépszerűbb cikkeink