Park és parkoló lesz a Győri Nemzeti Színház helyén?

Nem szeretik a győriek és rontja a városképet – ezzel és kulturális beruházásokkal indokolja Dézsi Csaba András győri polgármester a bontás és egy új színház építésének ötletét.

Elbontaná a Győri Nemzeti Színház épületét Dézsi Csaba András győri fideszes polgármester – szúrta ki a Kisalföldben megjelent interjúban az ugytudjuk.hu. „Azt tapasztalom, hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet” – fogalmazott Dézsi annak kapcsán, hogy elképzelése szerint egy új kulturális központot kellene létrehozni az Árkád mellett lévő üres telkeken. „Ott meg lehetne építeni egy hangverseny- és konferenciatermet, ami nagyon kellene már Győrnek, egy vadonatúj, modern színházat és egy rockkoncertekre is alkalmas ifjúsági és művészeti közösségi teret kiállítótermekkel, próbatermekkel, klubokkal. Nem utolsósorban elegendő parkolóval” – mondta a polgármester. A jelenlegi színházépület sorsáról azt nyilatkozta: „Lehet, hogy most eretnek dolgot mondok, de vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs.”

„Számomra érthetetlen a felvetés, felelőtlennek és irreálisnak is tartom a polgármester úr nyilatkozatát. Attól függetlenül is, hogy az épület vitán felül nemzetközileg ismert, országos jelentőségű építészettörténeti kulcsemlék. Ráadásul – talán éppen jellegzetes formája miatt – valószínűleg az egyik, a laikusok által is országszerte leginkább elfogadott és ismert modern épület. Persze itt én is csak a megérzésemre hivatkozhatok, mint polgármester úr az ezzel ellenkező állításában” – nyilatkozta a Pesti Hírlapnak Hartmann Gergely építész, a Modern Győr szerkesztője, aki korábban hosszabb írást is szentelt az épületnek.

„Ennek a színháznak a felépítése mintegy 50 évet vett igénybe! A végeredmény sok szempontból vitatott volt, és ma is vitatható – alakja, mérete, elhelyezése –, de egy komplex városfejlesztési tervbe integrálva, győri tervezők építették fel a győrieknek, az országos átlagot messze meghaladó, nyugat-európai minőségben, és mára a város ismert szimbólumává vált. Nem tudom komolyan venni, hogy szubjektív tetszik-nemtetszik alapon most elbontsák és új épüljön zöldmezős beruházásként” – nyilatkozta Hartmann, hozzátéve, hogy a Kisalföldben leírtak „inkább ötletelésnek mint koherens víziónak tűnnek, például a győri belvárosba olyan közparkra biztosan nincsen szükség, amely alatt háromszintes mélygarázs van”. Az építész szerint a belvárosi folyópartokban rejlő potenciál kiaknázása vagy a Rómer Múzeum tereinek megújítása jóval kisebb költséggel szolgálná Győr kulturális és zöldterület-fejlesztési igényeit.

Tálos Lőrinc