Otthon is bajnokokat nevelnek Balzsayék

Igazi sportcsalád az övék, így várható volt, hogy a gyerekek is ugyanezt az utat választják. Ifjabb Balzsay Károly korábbi világbajnok ökölvívó és Reubl Tünde egykori válogatott tornász kislányai élsportolóként képzelik el az életüket.

Ifjabb Balzsay Károlyról az a kép él az emberekben, amint éppen elintézi az ellenfelét és nem sokkal később a világbajnoki övet a magasba emeli, miközben gyönyörű, szőke felesége átöleli. Aztán van egy olyan kép is róla az emlékezetekben, amikor ő az elszenvedője az ütlegeknek – amúgy profiként csak kétszer kapott ki –, és hatalmas monokli sötétlik a szeme alatt. És az a kép is beégett a sportrajongók agyába, amint kopaszon, vékonyan, sápadt arccal tér vissza a sportközegbe a rákból való felgyógyulása után.

Felesége minden helyzetben mellette állt, igazi harcos. Azt viszont kevesen tudják, hogy fantasztikus tornász volt, csak a sérülései akadályozták meg, hogy ő maga is világklasszis legyen. Két gyermekük a szülők útját járják, igaz, ehhez az is kellett, hogy a szülők se távolodjanak el a sporttól.

– Sok egykori élsportoló besokall, és soha a sportpálya közelébe sem akar menni – állította Tünde. – Nálunk egyértelmű volt, hogy a sportban maradunk, mert imádjuk a közeget, és szeretünk gyerekekkel foglalkozni. Én a KSI-ben edzősködöm, Karesz az ökölvívó válogatott mellett dolgozik, és a Honvédban pedig gyerekekkel foglalkozik.

Az életük sűrű, csak a vasárnap szabad, ha nincs versenyük. A 12 éves Hanna tornász, az édesanyja és Kisiván István az edzője, a válogatottnál pedig Jordanov Zoltán foglalkozik vele, míg a 10 éves Jázmin öttusázik.

– Naponta 4.20-kor kelek, elrendezem a lakást, a gyerekeknek segítek az iskolai feladatokban, ha van elmaradás – mesélte Tünde. – Mi Hannával megyünk a tornaterembe, 7.30-tól tízig edzünk, Karesz pedig elviszi Jázmint az iskolába. 11-re mi is bemegyünk a suliba, a gyerekek amúgy magántanulók, de amennyit csak lehet, ott vannak az órákon, majd délután 14.30-tól újra edzés, este hét-fél nyolc körül végzünk.

Tünde akkor is 4.20 órakor kelt, amikor a férjénél kiújult a rák. Az egész napos hajsza előtt ugyanis még sterilizálnia kellett a lakás jó részét. A daganatos betegség először 2014-ben döntötte le a lábáról az akkor épp visszavonult, 35 éves exbunyóst, majd 2018-ban jelentkezett újra, brutális erővel. Karesz nagyon küzdött – és újra nyert. Remélhetőleg most már véglegesen.

Balzsayéknál a hétköznapok sikerei sem csak az eredményekből állnak. Ugyan mindkét gyerek országos bajnok a saját korosztályában, de számukra ennél fontosabb, hogy a sport által mindketten megtanulják, hogy a sikerekért küzdeni kell. A sportklubban csapatemberként viselkednek, jó közösségben vannak, megtanulnak egymásért is hajtani. Plusz nekik a hétköznapjaik és a hétvégéik sem azzal telnek, hogy kütyüznek, hanem olyan dolgot csinálnak, ami építi őket, az idejüket pedig példásan be tudják osztani. Édesapjuk betegsége idején is nagyon éretten viselkedtek, ez a fegyelmezettség a stabil érzelmi háttéren túl a sportnak köszönhető tudatosságból adódik.