„Megszenvedjük a vitákat”

A kormány és a főváros most azon versenyeznek, hogy ki a zöldebb. Ezzel a budapestiek csak jól járhatnak ‒ mondja Bardóczi Sándor, Budapest új főtájépítésze.

– Mit szól hozzá, hogy Tarlós István „túlmozgásos tájépítésznek” nevezte?

– Imádom ezt az eposzi jelzőt, ez számomra olyan, mintha bekerültem volna az Odüsszeiába.

– Mivel érdemelte ezt ki?

– A római-parti gát ügyében kifejtett civil tevékenységemmel.

– Milyen érzés a másik oldalon ülni?

– Remélem, tudok tenni azért valamit, hogy ezek az ügyek jobb irányba forduljanak, és egy olyan Rómaink legyen, amilyet megérdemel ez a város.

– Mi a dolga főtájépítészként?

– Három fő tevékenységem lesz: a meglévő zöldfelületek megtartása, új zöldfelületek létrehozása és a természetvédelmi területek kezelése, bővítése. Az első talán a legnehezebb, ehhez egy másik filozófiát kell meghonosítani a tervezésben, hogy a fejlesztéseket ne a meglévő növényzet kárára képzeljék el. Én a zöldet városi közműként fogom fel, ami megszűri a rossz levegőt, légkondicionál, azaz olyan ingyenes szolgáltatásokat nyújt, ami miatt megéri üzemeltetni.

– Mit gondol, hány fát lehetne elültetni a belvárosi utcákon ebben az ötéves ciklusban?

– Ha így kérdezi, akkor nagyon keveset. Az előző ciklusban a főváros és a kerületek szinte az összes elérhető közterületi fahelyen kicserélték a növényeket.

– Erre mondta Tarlós István, hogy nem lehet több fát ültetni Budapesten?

– Igen. Inkább azt kellene keresni, hogy vannak-e olyan jelenleg nem közterületi helyszínek, ahol lehet közparkot csinálni, városi erdőt telepíteni. A külső kerületekben van erre lehetőség, és a belső kerületekben is vannak olyan területek, ahol a szerkezeti terv közparkot jelöl, de a valóságban nem az található ott.

– Az atlétikai stadionnal együtt kialakított csepeli nagyerdő akkor egy olyan projekt, amivel Budapest jól jár?

– Már egy 1940-es Budapest-fejlesztési koncepció tervbe vette a budapesti zöldgyűrűt, a Margitsziget-Városliget-Népliget-Észak-Csepel vonalon. Már csak az utóbbi maradt.

– Fürjes Balázs államtitkár szerint a „fővárossal közösen rendbehozzuk a Népligetet”. Ez mit takarhat? Új sportcsarnokkal és kerítéssel?

– Először tisztázni kellene, hogy mindkét szervezet ugyanazt érti-e a közparkok fejlesztésén. A definíció szerint a közpark építésre nem szánt terület, de az állam eddig minél több épületet akart ezekbe telepíteni. Ha ebben meg fogunk egyezni, az nagyon jó lesz Budapestnek. Azt hallottam, hogy a kormány-főváros következő, februári találkozójára Fürjes Balázsék egy izmos zöldfelület-fejlesztési programmal készülnek. Előállt egy politikai versenyhelyzet a fővárosért, amelyben mindkét fél zöldebbnek akar látszani a másiknál, és ebből a budapestiek profitálni fognak.

– A Városliget esetében is elképzelhető, hogy múzeumok helyett is inkább zöldítésben fog gondolkozni a kormány?

– Van egy kormányzati ígéret arra, hogy az el nem kezdett épületeket nem fogják befejezni. Ezt jogszabályban kéne rögzítenünk. Ezután elérkezhetünk oda, hogy azok a kerítések, amelyek most építési területként határolják a Ligetet eltűnnek, és elindul egy közpark-rehabilitáció a helyükön. Ehhez az kell, hogy a kormány tartsa magát az ígéreteihez.

– Mit szól Vitézy Dávid kinevezéséhez?

Örülök neki. Nagyon jó közlekedési szakember, érti a várost, érti a nyugat-európai trendeket. Szerintem a Tarlós-érának egyetlen pozitívuma ő volt.

– És mit gondol arról, amit Karácsony Gergely mondott, hogy Vitézy Dávid és Fürjes Balázs alternatív városházát épít?

Hát, ez látszik. De én ezt nem érzem bajnak, amíg a program, amit közösen megvalósítunk, az az, amire a budapestiek többsége a felhatalmazását adta tavaly októberben.

– Tehát azt mondja, a kormánynak van pénze, és most már egy apparátusa is arra, hogy fenntarthatóan fejlessze Budapestet, és mindezzel a fővárosiak jól járnak?

– A főváros lakosságának ez biztosan jó, de mi, mint városháza, meg fogjuk szenvedni a vitákat. De hát erre szerződtünk.

Zelki Benjámin