Márki-Zay nem örül, ha Bige László olyanokat mond, hogy bármennyi pénzt ad

A KeljfelJancsi tegnapi adásában Fiala János azzal a reménnyel hívta fel Márki-Zay Pétert, hogy kirajzolódjon a térképe annak az országnak, amelyben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje élni szeretne. Rövidebben: mi tetszik neki, és mi nem.

Az például nem tetszett a hódmezővásárhelyi polgármesternek, hogy Bige László korábban azt nyilatkozta, annyi pénzt adna Márki-Zay Péter kampányára, amennyit kér.

„Amit nekem különböző szakemberek mondanak, hogy az ellenzék kampányára 5 és 15 milliárd Ft közötti pénz kellene. Nekem mind a kettő hihetetlen magas összeg. 

Amikor mi eddig tízmilliókból gazdálkodtunk, akkor a milliárdos tétel már kimondva is borzasztóan soknak tűnik. […] Tegnap vagy tegnapelőtt beszéltem Bige Lászlóval, megkérdeztem, hogy pontosan hogy értette azt, hogy bármennyivel támogat. Nyilvánvalóan azt nem mondta, hogy ezt a hatalmas összeget, amelyet említettem, elő tudná teremteni, úgy hogy mi csak legálisan fogunk elfogadni támogatást.” Márki-Zay Péter hozzátette: Bige László nem fogja egyedül finanszírozni a kampányát, ezért arra kérte őt, hogy akkor ilyen kijelentéseket ne tegyen, mert amikor egyetemisták ezer forintos támogatásaiból kampányolnak, akkor hihetetlenül destruktív, ha egy szegény diák azt hallja, a Nitrogénművek Zrt. elnöke bármennyi pénzt ad.

„Ha nem tudja a teljes összeget adni, akkor ne mondjon ilyet, mert olyan adományoktól esünk el, amelyekre hihetetlenül rászorulunk.”

Már napokkal ezelőtt kiderült, hogy Bige László 5 millió Ft-tal támogatta a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányát, amely 30 és 40 millió Ft közötti összeget emésztett fel. A pártoknak körülbelül 1 milliárd Ft támogatás érkezik az államtól, így a Márki-Zay Péter által említett összeghez még jelentős támogatásra lenne szükség. Fiatal János megkérdezte, hogy szerencsés-e, ha arccal és névvel vállalják ismert gazdag adományozók az anyagi támogatását, és ezzel kvázi a befolyásuk alá kerülhet? „Én eddig három kampányt csináltam életemben, mindegyiket adományokból, és soha senkinek nem ígérek semmit a támogatásáért cserébe. […] Az egyetlen ígéretem az, hogy egy tisztességes országért fogunk dolgozni, ahol tiszta verseny lesz” – jegyezte meg a miniszterelnök-jelölt, majd hozzátette, hogy egyáltalán nem önzetlen Bige László támogatása, mert abban bízik, hogy jogállami, tisztességes eljárásban nem kellene most 11 milliárd Ft-os büntetést fizetnie, és ezt Márki-Zay Péter biztosíthatja 2022-től. Rendkívüli módon bízik a jogállami igazságában és abban, hogy független bírói működés mellett nem érnék őt igazságtalanságok. Ezen a ponton Fiala János megkérdezte, hogy a Polt Péterről jól ismert véleményén túl mit tenne a Kúriával Márki-Zay Péter? „A Kúriának a vezetőjét lecserélték egy olyan fideszes bíróra, akinek nem volt bírói tapasztalata. Nekem első kézből származó tapasztalatom a Kúria működéséről nincs, de korábban, itt Csongrád megyében a rendre elvesztett pereimet a Kúria megfordította. Tehát még volt bírói függetlenség, nem volt a fideszes akaratnak alárendelve. Majd idei év elején egy pártkatonát odatettek az élére. Így nyilván az embernek rossz érzése van.”

Fiala János a közelmúlt nagy port kavart történéseire is reagáltatta Márki-Zay Pétert, hogy kirajzolódjon az a bizonyos térkép. A budapesti Városháza körül kialakult botrányban Hódmezővásárhely polgármestere Karácsony Gergelynek hisz, addig, amíg nem cáfolják tényekkel, úgy gondolja: a főpolgármester nem akart eladni.  

Az őt támogató Király Júliát nem megfenyegették, hanem csak figyelmeztették kormányzati oldalról, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke lemondott a KBC Bankban betöltött igazgatósági tagságáról. Erre a miniszterelnök-jelölt úgy reagált, hogy egy nagyon közeli rokonának egy egyházi intézménytől deklaráltan azért kellett távoznia, mert vele kapcsolatban van. Úgy véli, egy totalitárius fideszes pártállamban sajnos ez megszokott, és minden tisztességes embernek ez ellen harcolnia kell.

Schmidt Mária Sólyom Lászlónak címzett nyílt leveléről úgy vélte, hogy azért hiteltelen, ha a Fidesz az előző rendszert kritizálja, mert 12 éve van hatalmon, számtalan lehetősége lett volna arra, hogy az ügynökaktákat nyilvánosságra hozza, sőt, egyedül a kormánypárt szavazta le az erre irányuló parlamenti törekvéseket.

Schmidt Mária alkotmányos puccs kritikájára válaszul azt mondta, hogy az alaptörvény elfogadtatásával maga a kormánypárt követett el alkotmányos puccsot, így nem csak jogi, hanem politikai kérdés is, hogy az alkotmányt miként állítják helyre. Fiala János kérdésére, miszerint a politikai jelleg előrébb való-e, mint a jog, azt a választ adta Márki-Zay Péter, hogy természetesen igen, hiszen jogászok már megerősítették, jogilag abszolút indokolt a változtatás, így már csak a politikai szándék a kérdés.

A koronavírus kapcsán elmondta, hogy családjában, akit lehetett, azt beoltották, ő maga oltáspárti, Duda Ernő immunológus professzor szavára ad a legtöbbet, viszont Hódmezővásárhelyen nem tették kötelezővé a saját munkatársaik körében az oltakozást.

„Jegyző úr indoka az volt, hogy az egészségügyi önrendelkezéshez való jog az egy alkotmányos alapjog, azt csak akkor lehet korlátozni, például egy kötelező oltás előírásával, ha nem tudunk más lehetőséget előírni, hogy az ő életét vagy a közösség egészségét megvédjük.”

Ezen kívül szó volt még a külföldi befektetők védelméről, fideszes oligarchák iparági térnyeréséről és messianisztikus elvárásokról.