Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Kétmilliárd embernek nem jut tiszta víz

Létrehozva:

Elrepedt vízvezetékből felbugyogó ivóvízzel töltenek meg műanyag tartályokat férfiak egy ivó szarvasmarha mellett a nyugat-indiai Mumbai külvárosában 2016. március 22-én, a víz világnapján. A Water Aid nemzetközi segélyszervezet szerint India lakosságának öt százaléka, mintegy 75 millió ember nem rendelkezik saját vízforrással, ők kénytelenek ilyen módon vagy borsosabb áron vízárusoktól hozzájutni a szükségleteikhez. | Fotó: MTI/EPA / Divjakant Szolanki

Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett.

Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

„Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára kedden Genfben az MTI beszámolója szerint.

A klímaváltozás mindkét jelenséget – az ivóvízhiányt és az áradásokat – felerősíti.

Egyre gyakoribbak a heves áradások, az ezek okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanekkor 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis –  elsősorban Afrikában – kevesebb esővel jár együtt.

„Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás” – mondta Taalas.

Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint. Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik, ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.

A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.

Az elmúlt 20 évben a világ víztározói (a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség) észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat – véli a WMO.

Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

Legnépszerűbb cikkeink