Magyarország
A kamara megnyitná a szállodákat
A húsvéti hosszú hétvége jelentette volna hagyományosan a tavaszi szezon kezdetét a szektorban.
A két és félmilliomodik Magyarországon beadott első dózisú koronavírus elleni vakcinát követő lazítás legfőbb kárvallottja a szállodaipar, amely továbbra sem nyithatja meg házait. Az a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, amely a mostani nyitás legfőbb javaslattevője volt, most már a szállodaiparra – és a részben működőképes – vendéglátásra is kiterjesztené az újraindulás lehetőségét.
„Hagyományosan a húsvéti, négynapos hétvége jelenti a tavaszi szezon igazi kezdetét a szállodaiparban. A zárva tartó hotelek csak ebben az alig néhány napos időszakban több mint 4 milliárd forintos összesített bevételkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni, úgy, hogy csak a szűken vett szállodai tartózkodásokat veszik figyelembe, egyéb szálláshelytípusokat és az önálló éttermek árbevételbecslését nem” – erről számolt be Takács Márton, a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég hotel és turizmus divíziójának vezetője. (A cég, amely az elmúlt hónapban kezdte meg tevékenységét Magyarországon, szakterületén az egyik legnagyobbnak mondható a világon, hiszen 100 országban 600 irodát működtet, összesen 30 ezer alkalmazottat foglalkoztat, s éves árbevétele legutóbb 3 milliárd dollár volt, így hát véleményére világszerte figyelnek.) A szakember utalt arra, hogy bár a magyarországi piaci szereplők egy része még egy hónappal ezelőtt is szinte teljesen biztos volt a húsvéti szállodanyitásban, a járványhelyzet alakulása keresztülhúzta a számításukat. A pandémia előtti évtizedet az jellemezte, hogy a húsvéti hosszú hétvégéken nem csak a turisztikai célpontok szálláshelyei, hanem a külföldről és belföldről érkező családtagok látogatásai révén az idegenforgalmi szempontból nem kiemelkedő jelentőségű nagyvárosok szállodái és éttermei is telt házzal működtek.
Elmaradt „főpróba”
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által kiadott 2019. márciusi és áprilisi szállodai teljesítményeket vizsgáló tanulmányából is kiolvasható a húsvét „felhajtó hatása”. (2020-ról azért nincsenek adatok, mert már egy esztendeje is kénytelenek voltak a hotelek zárva tartani.) Két esztendeje, amikor szintén áprilisra esett ez az ünnep, 61,4 százalékos volt a szállodai átlagkihasználtság, szemben az ezt megelőző márciusival, amikor csak 50 százalékos. Ennek kapcsán Takács Márton emlékeztetett arra, hogy mint látható, a szállodákban először húsvétkor ugrik meg a vendégforgalom, ezért a nehezebb, évkezdő hónapok után kiemelten fontos likviditási injekció lehetett volna a nyitás minden szereplő részére. A nyáron legnépszerűbb úticélok kínálati szereplői ekkor tartanak „főpróbát” a kora tavaszi felkészülésük után a szezonra. A hirtelen megélénkült forgalom remek tesztje lehet az üzemeltetőknek a szezon előtti önellenőrzésre, és az ilyenkor termelődő árbevétel lehet a nyarat megelőző munkaerőtoborzás forrása is.
A nyárban bíznak
A Moore Hungary ugyanakkor arra számít, hogy a vakcináció növekedési üteme, a lakosság egyre jelentősebb oltottsági aránya lehetővé teszi majd, hogy júniusban legalább a belföldi vendégek számára normál üzemben működhessenek majd mind a szállodák, mind az éttermek, és a vendégek fokozatos visszatérésével erős főszezont zárjon idén az iparág.
Az esedékes szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, illetve a rehabilitációs hozzájárulás adófizetési könnyítése, és a jelenlegi elképzelések szerint fennmaradó hitelmoratórium nyújt némi támaszt a tulajdonosok számára ahhoz, hogy képesek legyenek talpon maradni. „Várakozásunk szerint a következő hetekben megnő azoknak az iparági szereplőknek a száma, akik helyzetük átmeneti kiegyensúlyozása érdekében a Magyar Fejlesztési Bank által bonyolított újraindítási gyorskölcsön-hitelprogramhoz csatlakoznak majd” – említett egy újabb lehetőséget Takács.
A belföldi turizmus már jövőre visszatalálhat a 2019-es szintre, a külföldi talán 2024-ben. A magyarok többsége először a Balatonig megy, aztán Horvátországba és ha minden rendben volt, utána távolabb – mondta el a Forbes-nak Szigetvári József, a Szallas.hu vezérigazgatója, aki hozzátette: a magyar turizmusban olyan a bevételi szerkezet, hogy van erős külföldi beutazás, ezt a belföldi turizmus soha nem tudja pótolni.
Ellenőrzés mellett
A mostani könnyítések legfőbb javaslattevője, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közleményt adott ki, amelyben – tagjai véleményének összegyűjtését követően – azt javasolják, hogy amennyiben elértük a kívánt oltottsági mértéket, a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét. Így a gazdaságnak azok a szereplői, akik kénytelen voltak működésüket felfüggeszteni – mint például a turizmus és a vendéglátás –, megkapnák az esélyt az újraindulásra azzal, hogy a védettséget igazolni tudó polgárok igénybe vehetnék ezeket a szolgáltatásokat. A védettség státuszának ellenőrzéséhez egy mobilapplikáció bevezetését javasolják, amellyel bárhol és bármikor zökkenőmentesen ellenőrizni lehet az érintett személy koronavírussal szembeni védettségét.
Bonta Miklós
-
Kiemelt hírek2024.08.16. 9:31
KRESZ-módosítás: már a gyalogos szándéka is elsőbbséget jelent a zebrán
-
Kiemelt hírek2024.08.26. 8:03
Két új HalfPrice üzlet is nyílik
-
Kiemelt hírek2024.10.03. 12:49
Bemutatták Gyurcsány krimijét
-
Kiemelt hírek2024.10.08. 12:12
Jön a visszaváltási rendszer benzinkutas verziója