Zacher Gábor: Kevesebb drog, több alkohol

A járvány hatására a drogok ára emelkedik, a hozzáférhetőségük romlik, de a magyarországi kábítószerpiac gyengélkedése azért nagyon távol áll az összeomlástól.

Zacher Gábor szerint a partidrogok visszaszorulása ugyan jó hír, az alkohol és a nyugtatók fogyasztásnövekedése viszont aggodalomra ad okot, a jövőre esedékes szabályozás pedig várhatóan késni fog.

A járvány egyetlen pozitív hozadéka a droghelyzet javulása – mondta el a Pesti Hírlap kérdésére Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos. Akadozik a nemzetközi szállítmányozás, nehezebb hozzáférni a kábítószerekhez, az éjszakai átadásokat pedig a kijárási tilalom nehezíti. Ezek összességében áremelkedést hoznak. A Drogriporter nyáron közzétett nem reprezentatív online kérdőíves felmérése szerint árnövekedésről számolt be a marihuánát vásárlók 33 százaléka, a hasist (29 százalék), az ecstasyt (18), az LSD-t (21), a kokaint (31) és az amfetamint keresők (26) is. A legnagyobb arányban (42 százalék) az új dizájner drogokat vásárlók számoltak be árnövekedésről. A Drogriporter magyarázata szerint ez nem meglepő annak fényében, hogy a kínai, elsősorban vuhani gyógyszergyárak hosszú időre leálltak.

Inkább a gyógyszerek

A járvány alatti drogfogyasztás azonban főként azért csökkent, mert nem működnek a szórakozóhelyek, elmaradnak a hétvégi bulizások. „A függőnek mindegy, hogy van-e járvány, vagy nincs, megszerzi az adagját, de az alkalmi és rendszeres használóknál jól látható visszaesés mutatkozik” – magyarázta a toxikológus.

A fogyasztás terén megfigyelhető egy ezzel ellentétes tendencia is. A bezártság, a félelem és a bizonytalanság hatására ugyanis sokan különféle tudatmódosító szerekkel próbálják oldani a fentiek okozta szorongást, depressziót. Zacher Gábor elmondta, ennek hatására nem a köznapi értelemben vett drogokból, hanem alkoholból és gyógyszerekből fogyasztunk többet. Az antidepresszánsok vásárlása 4 százalékkal nőtt a járvány alatt, a szorongás és feszültségoldó gyógyszerek (pl.: Frontin, Xanax) forgalma már az első félévben több mint 10 százalékot ugrott, ősszel pedig tovább emelkedett. „Az emberek mentálhigiénés állapotával intenzíven kéne foglalkozni a járványhelyzetben, eddig azonban erre szinte példát sem látni” – tette hozzá.

A szakember szerint a függőségekről folytatott diskurzusokból általában kimarad a gyógyszerfüggőség, pedig egy régóta szőnyeg alá söpört problémáról van szó. A toxikológus arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyarányú visszaélés zajlik a pszichés gyógyszerekkel, amiknek 6-8 százalékos feketepiaci forgalmuk van. „Ha valaki beírja az internet keresőjébe, hogy »Xanaxot vennék«, már ma estére is megszerezheti a »betevőt«” – mutatott rá Zacher. Az orvosok legálisan is sok szorongásoldót írnak fel, amit a járvány ugyancsak megkönnyít, hiszen kevesebb a lehetőségük felmérni, hogy a betegnek valóban indokolt-e a gyógyszer használata.

Elavult szabályozás

A Honvéd Kórház korábbi főorvosa arra is figyelmeztetett, Magyarországnak december 31-én lejár a kábítószerellenes stratégája, annak pedig nyoma sincs, hogy készülőben lenne az új. Úgy véli, két sarkalatos ponton biztosan frissítésre szorul a dokumentum. Az első és legfontosabb lépés szerinte az orvosi marihuána bevezetése lenne, hiszen számos krónikus beteg szenved attól, hogy itthon nem jut a klinikailag bizonyított hatású szerhez. A lépést pár év múlva követhetné a cannabis dekriminalizálása. A toxikológus a legalizálást nem támogatja, de fontosnak tartja, hogy ne fenyegessék börtönnel azt, aki csak saját használatra birtokolja a szert. Zacher Gábor szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a drogstratégia költségvetésének mekkora része megy el a kínálatcsökkentésre (a rendőrség bűnüldözési munkája), és mennyi a keresletcsökkentésre (felvilágosítás, prevenció). Itthon ugyanis jóval több pénz megy el a kábítószer-kereskedelem üldözésére, miközben az lenne a kívánatos, ha az arány megfordulna.

Tanuló gengszterek

Az EU bűnüldöző szerve, az Europol éves jelentése érdekes változásokra világít rá azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodtak a bűnözők a járványhoz. Mivel a közúti áruszállítás a korlátozások alatt is zavartalan volt, a csempészek nagy mennyiségeket tudtak egyik országból a másikba mozgatni. A drogterjesztők arra is rájöttek, hogy az alapvető termékek forgalmát a legnagyobb szigor közepette is biztosítják a hatóságok. Így fordulhatott elő például az Egyesült Királyságban, hogy a bűnözők egy maszkszállítmány közé rejtettek 14 kiló kokaint. Az üzletek ellenértékét is elkezdték egyre inkább elektronikus úton vagy kriptovalutákkal rendezni, kijátszva ezzel a hatóságokat.

Török Dániel