Kinek jó az ingyenpénz?

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője vitázott a Tranzit stúdiójában a fideszes Hollik Istvánnal. Az elsődleges téma a zöld párt alapjövedelemről szóló programpontja volt. Emellett szóba került a magyar–lengyel vétó, Szájer József és a mesterséges intelligencia is.

„Jó helyzetbe kerültünk, de ezt a ziccert még be kell lőni” – válaszolt Hollik István a vitát moderáló Földi-Kovács Andrea a csütörtöki uniós tanácsüléssel kapcsolatos kérdésére. Szerinte már körvonalazódik egy elfogadható megállapodás a lengyel és a magyar kormány, valamint az EU között. A jelenlegi állás szerint a jogállamisági követelményeket egyelőre nem fogják érvényesíteni.

Hollik István
Fotó: MTI/Soós Lajos

„Győzelmet hirdetni még korai” – tette hozzá arra hivatkozva, hogy ellenzéki politikusok, köztük a momentumos Donáth Anna és Fekete-Győr András is győzelemként értékelték az új helyzetet. Közben viszont több fideszes, így Varga Judit és Deutsch Tamás is azt állította: ők nyertek.

„Várjuk meg az uniós csúcsot, várjuk meg, hogy Orbán tényleg bedobja-e a törülközőt” – mondta Tordai. Szerinte ha ez nem történik meg, jöhet a B terv: a lengyel és magyar ellenzéki önkormányzatok közös petíciója azért, hogy közvetlenül ők kapják az uniós pénzeket.

A beszélgetést ezután terelték az eredetileg meghirdetett témára, az alapjövedelemre. Az ügy kiemelt pontja a Párbeszéd programjának: azt szeretnék, hogy minden magyar állampolgár alanyi jogon kapjon havi 100 ezer forintot az államtól.

„Ez a 21. századi megvalósult kommunizmus” – vélte Hollik István, aki szerint a juttatással visszatérnénk a „2010 előtti segélyalapú társadalomhoz”. Elmondta: a Fidesz ezzel szemben egy munkaalapú társadalmat képzel el, mert „mi, kereszténydemokraták, a munkát mint egy Isten által adott hivatást kezeljük”.

Tordai szerint a kezdeményezés nyomán jövedelembiztonságban élhetnének a magyarok, de a munkára való kedvük nem csökkenne. Ezzel szemben viszont megadatna nekik, hogy olyan munkát keressenek, amiben tényleg a kedvüket lelik, és ne csak túlélniük kelljen. Ezt a közelgő „negyedik ipari forradalom”, a mesterséges intelligencia betörése miatt különösen fontosnak tartja.

„A kormány munkakényszert akar: azt, hogy az anyagi kényszer miatt, ne az önmegvalósítás miatt dolgozzanak az emberek” – állította. Úgy vélte, a munka nélkül szerzett pénzzel akkor van baj, amikor „NER-lovagok” visznek haza „11 ezer évi átlagbért”.

Az alapjövedelem mellett szóba került a kormány válságkezelése, valamint a Szájer-ügy is. Hollik István erről ezt mondta: „Ez az ügy is jól mutatja, hogy mi a különbség a jobb és a baloldal között. Schmitt Páltól Szájer Józsefig, ha a mi oldalunkon történt olyan, ami nem volt helyes, a felelős lemondott a pozíciójáról.”

Baloldali ellenpéldának többek között Bíró László judapestezését említette. Tordai erre felhozta a DK-s Gréczy Zsolt ügyét, aki szintén lemondott mandátumáról, miután zaklatási vádak érték. Őt egyébként azóta tisztázta a bíróság.

Hozzátette: „Nem érdemes harmad-, negyedvonalú figurák facebookos tevékenységét összehasonlítani Orbán egyik fő ideológusának tetteivel.”