A rektor nem engedte, hogy az SZFE-hallgatók melletti kiállásról szavazzanak a Corvinuson

Lánczi András szerint ez nem fér bele a működési szabályzatukba.

A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa kinyilvánítja szolidaritását a Színház- és Filmművészeti Egyetem Szenátusával, munkavállalóival és hallgatóival, akik az Alaptörvényben foglalt joguknál fogva védelmezik egyetemük autonómiáját – ez a címe annak a határozati javaslatnak, amelyről a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) szenátusa egy rendhagyó ülésen szavazott volna, Lánczi András rektor azonban ezt megakadályozta. 

A 24.hu-hoz eljutott – az egyetem dolgozói közötti – levelezés szerint Toronyai Gábor szenátusi tag október 6-án küldött egy e-mailt Lánczinak, amelyben azt írta, hogy a kérdés megtárgyalását támogatja a szenátus tagjainak a harmada, ami az ügyrend alapján szükséges, ezért a rektornak mint a szenátus elnökének össze kell hívnia az ülést.

Lánczi még aznap elutasította a felvetést: „a javasolt napirendi téma nem tartozik Egyetemünk Szenátusának hatáskörébe, így a kérést nem áll módomban teljesíteni.”

Szűk egy héttel később Toronyai ismét levélben kereste meg a rektort, és felhívta a figyelmét arra, hogy a szenátus ügyrendje szerint, ha a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi a testület összehívását, akkor a szenátus elnöke köteles 15 napon belül összehívni azt. Toronyaihoz csatlakozott egy másik szenátusi tag, Rosta Miklós is, aki azt írta, hogy az ügyrend alapján a rektornak nincs mérlegelési joga.

Döntésed súlyosan sérti az egyetemi normákat és alapértékeket, azt antidemokratikusnak és bizalomrombolónak tartom – jegyezte meg.

Lánczi újabb válaszában is kitartott korábbi álláspontja mellett, és arra hivatkozott, hogy a működési szabályzat nem ad felhatalmazást „a hatáskörtől való eltérésre, sőt megerősíti a politikai, ideológiai kérdésektől való távolmaradást”. Toronyai ezt cáfolta, mondván, a szenátus ülésén nem csak a szabályzatban nevesített témákkal lehet foglalkozni, és a testületnek mint az egyetemi demokrácia és önrendelkezés letéteményesének minden olyan kérdésről joga kell legyen véleményt alkotni, amit a tagok indokoltnak tartanak napirendre venni.

A levelezéshez csatlakozott Kováts Gergely szenátor is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ami az SZFE-n történik, arról is szól, hogy hogyan lehet egy felülről indukált átalakítás, vagyis – a korábban a Corvinuson is végrehajtott – modellváltás keretében „egy egyetemi közösséget megszólítani és a döntéshozásba bevonni, vagy épp fordítva, kihagyni és a döntést rákényszeríteni”.

Ami az SZFE-n történik, az kihat minden egyetemi közösségre, beleértve a Corvinus közösségét is, mert precedenst teremt arra, hogy mit lehet, és mit nem lehet megcsinálni, írta.

Lánczi elutasító válaszában elmondta, furcsállja, hogy például a Rajk Szakkollégium elnevezését még senki nem akarta megtárgyalni a szenátusban, majd elmondta, az egyetemen nyugodtan lehet vitakört alakítani a témában. Arról is beszélt, rektorsága alatt mindig igyekezett megakadályozni a Corvinust érő politikai behatolási szándékokat. 

A 24.hu cikke után az egyetem megjelentetett egy közleményt, amelyben azt írják, hogy a Corvinuson számos fórumon zajlik beszélgetés az SZFE-n zajló eseményekről, hiszen az egyetemi közösség fontos eleme „a nyílt vita a világ fontos és érdekes, akár megosztó kérdéseiről”. A közlemény azzal zárul, hogy a Corvinus támogatja a Színművészetin kialakult helyzet minden fél számára elfogadható rendezését.