Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Tényleg kísértethorrorral nevezünk az Oscarra?

Létrehozva:

Jelenet a Post Mortem című filmből | Fotó: Szvacsek Attila / Szupermodern Filmstúdió

A döntés bátornak tűnik, csak szakmailag nehezen védhető.

Bergendy Péter Post Mortem című horrorfilmje képviselheti Magyarországot a 94. Oscar versenyben közölte tegnap a Nemzeti Filmintézet.

Itthon október 28-tól láthatjuk a mozikban az 1918-ban játszódó filmet, amiben Tomás, a fiatal vándorfotós (Klem Viktor) abból él, hogy a halottakról egy utolsó fényképet (memento morit) készít családjuk körében. Egy fura kislány hívására eljut egy faluba, ahol szokatlanul sok a halott, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik, mert a kísértetek közölni akarnak vele valamit.

Az NFI Filmszakmai Döntőbizottsága húsz idei magyar film közül választotta ki éppen ezt a nevezésre, mellőzve például a Nagy Dénes rendezte Természetes fényt, ami az idei Berlinálén megkapta a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét, már ezért valószínűleg jobb esélyekkel indulhatott volna az Oscarért. A Post Mortem bár a fontosabb műfaji szemléken, például a londoni FrightFesten jól szerepelt, az egyetlen A-kategóriás filmfesztiválján, Varsóban nem győzte meg a kritikusokat. Ezt nem lehet látatlanul megítélni, de az előzetesben vannak erre utaló jelek. A remek színészek, Klem Viktor, Schell Judit, Anger Zsolt és Hámori Gabriella aligha tudnának rosszul játszani, de sokszor hamisan csengenek a szájukba adott mondatok. 

A film igazi “jumpscare-horror”, mint a Démonok közt, vagy az Az. Bár ez az egyik legprimitívebb horrorfilmes eszköz, hirtelen váltással mutatni valami nagyon ijesztőt, a legjobb ilyen pillanatok mélyen beleégnek a nézőbe, mint a Ragyogásban Jack Nicholson őrült arca, ahogy benéz az ajtón. Látszik, hogy a látványba komoly munkát fektettek, több levitációs jelenet van, amiben a szellemek ide-oda dobálják a halandókat, mint a Szellemirtókban, emellett pirotechnikai és búvárjeleneteken is dolgoztak a kaszkadőrök. 

Amit még tudunk, hogy a számos külföldi országba eladott filmet az InterCom, Andy Vajna egykori cége forgalmazza, egyik producere pedig Lajos Tamás, az SZFE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja, a Vajna utáni korszakban a hazai filmgyártás legbefolyásosabbnak tartott alakja. Tavaly a Nemzeti Filmintézet szakbizottsága egyetlen fordulóban hat tévéfilmjét és -sorozatát támogatta; cége, a Szupermodern Stúdió forgatta le például a kormányközeli Alapjogokért Központnak a Trianon-emlékévre rendelt, Igazság, erő, felemelkedés – együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét című propagandafilmet, és perre ment Schmidt Máriával, mert közalapítványa nem fizette ki az egyperces 1956-os reklámfilmért kért 120 millió forintot.

Legnépszerűbb cikkeink