Nincs pénzük, ezért meghalhatnak

Nagy port vert fel az új tb-rendelkezés. Jövő év januárjára már lesznek olyanok, akiknek a hathavi tb-tartozásuk miatt ki kell fizetniük az életmentő, sürgősségi beavatkozásokat is.

Az ilyen beavatkozások ára maximum 750 ezer forint lehet, de ha nem tudják kifizetni, és emiatt inkább elállnak a műtéttől, az orvos semmit nem tehet majd. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakemberek is tiltakoznak.

2019 decemberében fogadta el a Parlament az egészségügyi törvény módosítását, amelynek értelmében azoknak, akiknek 6 havi tb-tartozásuk van, meg kell téríteniük az orvosi beavatkozásokat, mégpedig előre. A Népszava nemrég idézte Kiss Zsoltot, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatóját, aki egy augusztusi rendeletmódosítást ismertetett egy konferencián, és ennek értelmében a sürgősségi, életmentő beavatkozásokat is ki kell az érintetteknek fizetniük.

Annyi a „könnyítés”, hogy ezt nem kell mondjuk a szívműtét, a mérgezés elhárítása, a nyílt törés ellátása, a sztrókkezelés vagy a vakbélperforáció kezelése előtt kifizetni, elég utána. A kórházak annyit kérnek, amennyit jónak látnak, de maximum 750 ezer forint lehet a számlán. A szabályozás július 1-jétől hatályos, ebből könnyen kiszámolható, hogy az első ilyen esetek januárban történhetnek meg. A nyugdíjasokat, a kiskorúakat és a felsőoktatásban tanulókat nem érinti a változás.

Forrás: Shutterstock

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már a decemberi módosítás idején kiadott egy elnökségi állásfoglalást, és most a szervezet úgy nyilatkozott a Pesti Hírlapnak, ez továbbra is érvényben van. A MOK a törvénytervezetet nem kapta meg előzetes véleményezésre, utólag azt írták, a tb-t mindenkinek be kell fizetnie, de ha ezt valaki nem teszi, akkor szerintük „a járulékfizetés elmaradásának arányos mértékű szankcionálása is elfogadható, de ez nem okozhatja a szükséges ellátás megtagadását fizetőképtelenség esetén sem”.

A tájékozatlan, járatlan vagy átvert emberek, akik önhibájukon kívül (avagy jóhiszeműen) tartoznak féléves tb-járulékkal, egy baleset folytán könnyen szembetalálhatják magukat egy 750 ezres számlával. „Sokak számára megfizethetetlen, akár az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja” – írta az orvosi kamara állásfoglalása. Hozzátették:

„Ezt aránytalan következménynek tartjuk egy alig több mint 23 ezer forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt.”

A MOK azzal sem tud egyetérteni, hogy mindez a kórházakban, az egészségügyi intézményekben csapódik le, szerintük ez az orvos-beteg bizalmi viszonyt alapvetően megzavarja, szélsőséges helyzeteket idézhet elő, és a gyógyítás folyamatosságát is veszélyezteti.

Ezt Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő is hasonlóan látja. „Ennek semmi keresnivalója nincs a betegágy mellett. Sem az orvosnak, sem az ápolónak, sem a kórházi adminisztrátornak nem kellene felvállalnia ezt a konfliktust, hiszen ez egy adóügyi kérdés. Ezt a NAV-nak kell behajtania, nem az egészségügyi személyzet dolga, esetleg a NEAK-é, ami utólag felkeresi az ellátottat azzal, hogy fizetnie kellene” – nyilatkozta kérdésünkre válaszul a szakértő. Egy névtelenséget kérő volt kórházigazgatótól lapunk azt az információt kapta, hogy a pénz behajtása a NAV vagy a NEAK feladata lesz ezután is.

Egyébként Kunetz is egyetért azzal az iránnyal, hogy azokat, akik nem fizetik a tb-t, azokat rá kell bírni arra, hogy fizessék: „Aki nem fizet, azt nem szabad ellátatlanul hagyni, de valahogy mégis fizetésre kell kényszeríteni, mert az nem igazságos, hogy a többiek fizetnek helyette.” Ráadásul azokra is gondolni kell, akik esetleg úgy tudják, hogy a munkáltatójuk rendesen fizeti utánuk a járulékot, de ez a valóságban nem történik meg. „Úgy tudom, a NAV folyamatosan értesíteni fogja a nemfizetőket, ők így képet kaphatnak arról, hogy a munkáltató elsumákolta a járulékbefizetést” – mondta Kunetz.

Forrás: Shutterstock

És mi lesz akkor, ha egy beteg, vagy annak hozzátartozója csak a baj idején, a kórházban értesül arról, hogy fizetnie kell? Ha a páciens a fizetés helyett inkább lemond az életmentő beavatkozásról, akkor az orvos azt nem végezheti el, mert az önrendelkezés elvének kell érvényesülnie.

„Így nincs mit tenni, a beteg dönt. Súlyos problémát jelent ez majd a leszakadt rétegeknek. Mellesleg tőlük pont behajtani sem fogjak tudni a tartozásokat” – mondta a Pesti Hírlapnak Nagy Marcell orvos, a MOK főtitkára. Ez mindenképpen megnöveli a kockázatát annak, hogy emberek anyagi okok miatt essenek el életmentő beavatkozásoktól, vagyis hogy azért haljanak meg, mert a kórházban derült csak ki, hogy nem fizették utánuk az egészségügyi járulékot.