Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Mindegy, ki csinálja meg, csak jusson el mindenkihez

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Egy egészségügyi dolgozó koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát ad be egy önkéntesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és elkezdték a tesztelését /Fotó: Szergej Ilnyickij/MTI/EPA

Kizárólag akkor fog normalizálódni a koronavírus-helyzet, ha lesz használható, hozzáférhető védőoltásunk ellene. De mikor lesz? Mennyibe fog kerülni? Hogyan jutunk hozzá?

Nagy erőkkel zajlik a világ több pontján a vakcinakutatás és -fejlesztés. A szeptember 9-i WHO adatok alapján 35 vakcinajelölt van klinikai fázisban, további 145 pedig még preklinikai fázisban. A preklinikai fázisba tartozik a kutatás, a fejlesztés, valamint a válaszkísérletek. A klinikai fázisnak – más néven emberi kipróbálás fázisa – pedig még további három fázisa van.

„A fázis 1 során még biztonsági paramétereket vizsgálnak, azt figyelik, hogy jelentkeznek-e mellékhatások, és hogy a tesztalanyok adnak-e immunválaszt a hatóanyagra. Ugyanekkor történik annak a vakcina dózisnak a meghatározása, amit aztán a további fázisban alkalmaznak majd. Ebben a fázisban általában 18-tól 45 éves korig vesznek részt tesztalanyok, körülbelül 40-50 fő” – magyarázta a Pesti Hírlap megkeresésére Henics Tamás Bécsben élő kutatóorvos.

Talán jövőre

A fázis 2 tesztelése már jóval több emberen történik, és sokkal tovább is tart, mint a fázis 1. Ennek során azt vizsgálják, hogy valóban véd-e a vakcina: a vakcinált egyének az oltást követően védettek lesznek-e az eredeti kórokozóval történő megfertőzés ellen. A fázis 3-ban pedig már az a kérdés, hogy egy sokkal szélesebb populációban is védelmet nyújt-e az oltás, itt 30-40 ezer egyénről van szó. Minden fázist alaposan ki kell értékelni.

A kutatóorvos elmondása alapján, a preklinikai és klinikai fázisokat összevetve, mire egy vakcina engedélyeztetést kap, hozzávetőlegesen tíz évre van szükség. Természetesen a Covid‒19 esetén erre nincs idő, úgyhogy az engedélyeztetésen, az adatok kiértékelésén és a fejlesztéssel kapcsolatos tudományos közlemények kiadásán igyekeznek gyorsítani a fejlesztők.

Jelenlegi ismereteink szerint az oxfordi vakcina van a legelőrehaladottabb állapotban, már a fázis 3-ban. 30 ezer emberből csupán egy tesztalanynál találtak bizonyos mellékhatásokat, de úgy tűnik, ez nem a vakcinához kötött, ezért folytatódhat a vizsgálat. Az amerikai vakcina is jól áll, ők már októberre ígérnek kész oltást, a szakértő szerint azonban ez optimista becslés. Ő inkább azt valószínűsíti, hogy jövő év elején lesz kész védőoltás, és majd azután kezdődhet csak el a tömeggyártás.

Fotó: Szergej Ilnyickij/MTI/EPA

Annak, hogy Európában – beleértve hazánkat is – az oroszok által már bejegyzett oltóanyag legyen a befutó, igen kicsi a valószínűsége. A probléma az, hogy semmilyen tudományos közlemény nem jelent meg a vakcinával kapcsolatban. A Szputnyik V a legtöbb szakember szerint nem esett át a szükséges tesztelések egy részén, ráadásul az oroszok nyilvánosságra hozott adatai szerint a beoltottak 14 százaléka – azaz minden hetedik ember – mellékhatásokról számolt be a vakcina beadását követően, bár ezek a gyártó szerint hamar elmúlnak.

A világ többi részén szintén szkeptikusak a szakemberek azzal a kínai oltóanyaggal kapcsolatban is, amelyet a gyártó cég már beadatott a saját alkalmazottainak. Az AstraZeneca pedig – ami a legközelebb járt a megoldáshoz – felfüggesztette oltóanyaga tesztelését, mert az egyik önkéntes tesztalanynál neurológiai tüneteket okozott. Májusban arról is szóltak a hírek, hogy Magyarország sem áll rosszul a vakcinafejlesztésben, sőt októberben már kis szériában akár a gyártás is elkezdődhet, de erről azóta sincs frissebb hír.

Nem tudni, mennyiért

A vakcinák árával kapcsolatban szakértőnk nem tett konkrét becsléseket. A fejlesztés, a létrehozás, a gyártás, a klinikai fázisok költsége nagyon magas, 1 millió eurótól akár 10-20 millió euróig is terjedhet, és ettől is függ a populáció számára elérhető végleges védőoltás ára. Ezenkívül a kutatási, a gyártási technológia és az állami támogatások is hatással lesznek az árra, de magánalapítványok is támogatják a kutatásokat, például a Bill & Melinda Gates Foundation.

A gazdasági nagyhatalmak – az Európai Unió és az Egyesült Államok is – vakcina-portfóliót épít, azaz előre megállapodik a kutató- és gyártóvállalatokkal, ezzel garantálva, hogy biztosan vevők lesznek az elkészült oltóanyagokra. Az Európai Bizottság megállapodott a Sanofi-GSK, a Moderna, a Johnson & Johnson, a CureVac, a BioNTech és az AstraZeneca vállalatokkal is.

Ezek a megállapodások nem csupán a biztos piacot garantálják a gyártóknak, de azt is, hogy az európai országok meghatározott mennyiségű vakcinához juthatnak: első körben 200 millió, később további 100 millió adaghoz. Ráadásul az EU lehetőséget teremtett arra is, hogy amíg a gazdagabb tagállamok megvásárolhatják a kellő mennyiségű oltóanyagot, az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok azt adományként kaphatják majd, amint a vakcina garantáltan biztonságos lesz.

Koronavírus elleni vakcina a Sinovac kínai cég standján a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron (CIFTIS) Pekingben 2020. szeptember 5-én / Fotó: Vu Hong/MTI/EPA

Az orvosszakértő szerint a vakcinafejlesztésnek nagy jelentősége van a későbbi járványhelyzetekre való felkészülésben. Ha tehát elkészül egy védőoltás, akkor a kutatás nem áll le. Az úgynevezett orvostudományi sikertörténetek, mint a himlő vagy a kanyaró példáján látszik, hogy többféle, más-más technológiával létrehozott vakcina is megélhet a piacon, indokolt tehát a párhuzamos kutatások folytatása. Hosszú távon majd a vakcinálások során fog kiderülni, hogy melyik vakcina mennyire hatékony, hányszor kell oltani, milyen hosszan nyújt védettséget stb. Ezek mind alakíthatják a piacot.

„Az jósolható, hogy nem ez volt az utolsó virális pandémia, amit az emberiségnek hárítania kell. 7 milliárdan vagyunk, az utazás, a világturizmus mind azt vetíti előre, hogy lesznek még hasonló megbetegedések. Fel kell készülni, erre nagy iskola a Covid‒19” – mondta Henics doktor.

A priorizálás – tehát hogy hova és milyen sorrendben jut majd el a védőoltás – a WHO ernyője alatt nemzetközi összefogással történik. Nyilván az a cél, hogy mindenhova jusson. Ez nagyon nagy logisztikai feladat, de a szakértő szerint nagyon nagy figyelem is összpontosul erre. Hogy éppen az oxfordi vakcina készül el előbb vagy az amerikai, az tehát nem befolyásolhatja, hogy hova fog eljutni először a segítség.

Bárdos Kata Kincső

Legnépszerűbb cikkeink