Fehérorosz válság: egymilliárd eurós támogatást kér Varsó az EU-tól Minszk számára

Lengyelország azt szeretné, hogy az Európai Unió legalább egymilliárd eurós (több mint 361 milliárd forintos) pénzügyi támogatást nyújtson Fehéroroszországnak az ország újjáépítésére az új „Marshall-terv” részeként – közölte csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője hétfőn jelentette be, hogy Morawiecki a fehérorosz gazdaság felélénkítését célzó, új „Marshall-tervet” fog előterjeszteni a visegrádi csoport (V4) nevében a legközelebbi, szeptember 24-25-ei uniós csúcstalálkozón.

„A pénzalapnak valóban jelentősnek kell lennie (…). Legalább egymilliárd eurót kell kitennie” – mondta a lengyel kormányfő csütörtökön Vilniusban Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel tartott találkozóját követően.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén hozzájárulhatna az alaphoz, amelynek célja, hogy megtámogassa a fehérorosz valutát, stabilizálja az ország gazdaságát, és lehetővé tegye az ország számára, hogy képes legyen önerőből kölcsönözni – közölte. A tervben szerepel az uniós piacok megnyitása is a fehérorosz vállalkozások számára, valamint a könnyebb vízumigénylés a fehérorosz állampolgárok számára, hogy a fehérorosz gazdaságnak kevésbé kelljen az olcsó orosz energiára támaszkodnia – jelentette ki. Mindazonáltal hozzátette, hogy az uniós piacok nem nyílhatnak meg az olyan üzletemberek előtt, akik „a szabadság ellen vannak, és támogatják a jelenlegi fehérorosz kormányt”. A tervet Litvánia és Lengyelország mellett Varsó visegrádi partnerei – Magyarország, Csehország és Szlovákia – is támogatják.

A Rzeczpospolita című napilap csütörtöki beszámolója szerint a segélyt attól tennék függővé, hogy Aljakszandr Lukasenka tegye lehetővé a szabad elnökválasztást.

Az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztáson Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékát szerezte meg, hatodszor is megnyerve az elnökválasztást. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12 százalékát kapta. Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tüntetők Lukasenka távozását követelik.

Csütörtökön egy sor fehérorosz független médium vállalt szolidaritást korábban őrizetbe vett helyi fotóriporterekkel. A Nasa Nyiva, a Jevroradio, az Onliner.by nevű hírportálok, a Szvaboda és a Megyiazona nevű rádióállomások internetes kiadásai, a BelaPAN hírügynökség és a Novi Csasz hetilap, illetve egyéb kiadványok felületükön fotók helyett egy szöveggel jelentek meg, amely úgy szól: „Itt egy fotónak kellene lennie, de nincs, aki megcsinálja”. Szerdán egy minszki bíróság ugyanis 11 nap elzárásra ítélte Aljakszandr Vaszjukovicsot, a Novi Csasz fotóriporterét, valamint Uladz Hridzint, a tut.by hírportál fotóriporterét a tömeges rendezvények megtartására vagy megszervezésének módjára vonatkozó cikkely alapján.

A fehérorosz állami ellenőrző bizottság (KGK) sajtószolgálata csütörtökön közölte, hogy pénzügyi nyomozással foglalkozó osztálya eljárást indított a Beltyazsmas zártkörű részvénytársaság tisztviselőivel szemben adócsalás gyanújával, amellyel összefüggésben őrizetbe vettek öt embert. A Beltyazsmas korábban irodaépületeket adott ki Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölt stábjának.

Cihanouszkaja csütörtökön sajtószolgálatának Telegram-csatornáján közölte, hogy az ellenzék a – Marija Kalesznyikaváról, a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács őrizetben lévő elnökségi tagjáról elnevezett – Kalesznyikava-szankcióslista mellett külön listát készít a rendvédelmi hatóságok azon tagjairól, akik részt vettek a „rendőri önkényeskedésben”. A lista a Tarajkovszki nevet fogja viselni Aljakszandr Tarajkovszki fegyvertelen tüntető után, akit rendőrök lőttek agyon egy augusztus 10-i demonstráción.

(MTI)