Vizsgálják, hogy léphetne ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság kötelékéből

Orbán Viktor kérésére miniszterei megvizsgálták, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Orbán Viktor még májusban feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kötelékéből – tudta meg a 24.hu. Mindezt azután, hogy a bíróság főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. A bíróság 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.

Az oldal értesülései szerint a kormány május 22-ei ülésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kapta azt a feladatot, hogy készítsenek feljegyzést a miniszterelnöknek Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre. Gulyás Gergely a május végi Kormányinfón helytelenítette és politikainak minősítette az izraeli kormányfővel szembeni intézkedést. A Netanjahuval szembeni elfogatóparancs kiadásáról egyébként még nem döntött a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát

Annak ellenére, hogy Magyarország jelenleg még a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja, és elfogadta annak alapokmányát, az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban.

Ennek oka, hogy az ICC alapításáról szóló római statútum ellentétes a magyar alkotmánnyal, amely szerint a köztársasági elnököt érintő büntetőügyekben csak az Alkotmánybíróság járhat el. Azaz a köztársasági elnök immunitásának sérelme miatt nem hirdette ki Magyarország 2001 óta a római statútumot, noha a kihirdetésről szóló törvényjavaslat többször is a parlament elé került,

Szinte valamennyi európai ország a bíróság tagja

A májusi kormányülés óta nem volt szó arról, hogyan is döntött a kormány a kilépésről, de az biztos, hogy a kilépéshez az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés elküldése mellett – mely egy év elteltével lép hatályba – az Országgyűlés döntése is szükséges. A statútum ratifikálása egyébként nem követelmény az EU részéről, ilyen jogszabályi kötelezettség nincs, de Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország kivételével minden európai állam ratifikálta, illetve életbe léptette azt.

A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés nemzetközi visszhangja  a miniszteri feljegyzés szerint feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne. Sőt, még az uniós jogállamisági rendelet megsértése is felvethető lenne Magyarország kilépése esetén.

(Képünk illusztráció:  A Nemzetközi Büntetőbírósá épülete Hága, Hollandia, 2024. április 30. Forrás: Selman Aksunger / ANADOLU / Anadolu via AFP)