Népszava: Kórházak ellen indított végrehajtást a NAV

Az Országos Kórházi Főigazgatóság közlése szerint a kórházak működése stabil.

A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában, és inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását. Az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében.

Két fővárosi kórház ellen is végrehajtást indított a NAV

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézetet, valamint a Károlyi Sándor Kórház is a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában van. A Népszava megkérdezte a kórházfenntartót, eddig hány alkalommal inkasszált a NAV az egészségügyben. Mely intézményeket érintette? Konkrétan mit jelent, ha egy kórház a végrehajtás alatt lévő intézmények listájára kerül? Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFÖ) kapott válasz a konkrét kérdéseinket nem érintette, mindössze annyit írtak: „Értesüléseivel ellentétben hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Folyamatosan nő a kórházak adóssága

Ahogy arról beszámoltunk, januárban már 83 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósság, februárban pedig a 100 milliárd forintot is átlépte. Március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal. A finanszírozási anomáliák miatt a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében, az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak. Korábban Takács Péter államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg. A Népszava úgy tudja, hogy az erről szóló tervei a kormány elé kerültek, ám azok 100 milliárd forintos költsége miatt, a kormány egyelőre elvetette ezt a megoldást. Április végén az államtitkár a Világgazdaságnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy csak azután érdemes pénzt önteni az egészségügyi rendszerbe, ha azt előbb már átalakították.

A kórházi adósság következményei már megjelentek az ellátásban is

Április közepén közölte a kormány, hogy kórházak adósságrendezésére 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít. Az elfogadott javaslat alapján 63,4 milliárd forint működési támogatást kapnak a járó-és fekvőbeteg-ellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok. Hozzátették: a működési támogatást április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatóknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a kiegyenlítés feltételeit a kormányrendelet tartalmazza. Tavaly novemberében az egészségügyi intézmények lejárt kötelezettségállományának csökkentéséért több mint 90,2 milliárd forint összegű támogatást fizettek ki.

A kórházi adósságok kezelése különösen nagy terhet jelent a gyógyszer-beszállítóknak – érzékeltette a Magyar Gyógyszerészi Kamara hétvégi vándorgyűlésén Feller Antal, a Hungaropharma korábbi vezérigazgatója, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke. Ő arról beszélt, hogy tavaly év végén már csaknem 30 milliárd forintnyi gyógyszer árával tartoztak a kórházak a nagykereskedőknek. Ebből csak a lejárt tartozás mintegy 10-13 milliárd forint volt  –írja a Népszava.

„Az eddigi legnagyobb konszolidáció ellenére látszódik, hogy mindez félmegoldás volt. Rosszabb a helyzet, mint bármikor. Február végére a tartozások újból elérték a konszolidáció előtti szintet, mintha meg sem történt volna az adósságrendezés” – jelentette ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára idén március végén.

Tóth Zsolt, a Mediklaszter főtitkára arról számolt be, hogy az orvostechnikai szállítók körében végzett felmérésükből az derült ki, a cégek többsége a feléhez sem jutott hozzá a tartozásainak, a lejárt kintlévőségi állományuk pedig visszatért a konszolidáció előtti szintre. A helyzet kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. A kkv-k bevétel híján csődbe mennek, elbocsátják dolgozóikat, vagy leállítják a beszállításaikat.

Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója arra mutatott rá, hogy az egyre tarthatatlanabb helyzet következményei már megjelentek a kórházi ellátásban is. Ezt bizonyítják az egyre gyakoribb esetek, amikor ideiglenesen bezárnak kórházi osztályokat. Tavaly minden ilyen leállás 10-15 százalékában a kórházi eszközellátási zavarok álltak, ami a betegeken csattan.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bambino Gesu/AFP)