Már ettől a héttől állami felügyelet alá kerülnek a védőnői szolgálatok

De a rezsit és a béren kívüli juttatásokat az önkormányzatokkal fizettetné meg kormány.

A védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást már tavaly elfogadta a parlament, a július elsejei bevezetés még vannak tisztázatlan kérdések: az Orbán-kormány a védőnői szolgálatokat az önkormányzatoktól, de a rezsit és a béren kívüli juttatásokat mindenütt velük fizettetné meg – írja a Népszava.

A lap úgy tudja, hogy szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések. Egyelőre megoldatlan például az, ki fizesse a rendelők rezsijét.

A Népszava birtokába került egy dokumentum amely szerint egy kórház „fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

A fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrum kórházak. Vidéken a vármegyei kórházak az átvevők. A megbeszélésen hallottaktól még inkább elbizonytalanodott településvezetők azután két nap múlva kaptak egy megállapodás-tervezetet az átvevő intézménytől, amelynek leglényegesebb pontja a védőnők által használt, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetésére vonatkozik. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben csak a képviselők dönthetnek, így most lóhalálban hívják össze a testületi üléseket.

Az önkormányzatok 2023. június végéig kapják az állami apanázst a feladatellátásra, azt követően a vármegyei intézmények, Budapesten pedig a centrumkórházak gyakorolják a munkáltatói jogokat és működtetik a szolgálatot. A munkabérekre, legalábbis az eddig fizetettre, az állami költségvetésben ott a pénz – állította a Népszavának az OKFŐ, csak más osztja szét ezentúl.

Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata. Csakhogy ezek – nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük – az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek. A védőnőkkel is csak elvétve írták alá a jogviszony folytatásáról szóló szerződéseket, holott az új rendszer a hét végétől működne.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy kormányhatározat, illetve -rendelet szerint a kórházaktól épp akkor, szintén július 1-től veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amikor a védőnők – és így szolgálati helyiségeik – átkerülnek a kórházakhoz.

Vagyis a kórházak költségvetésében nem lesz fedezet az önkormányzatoktól használatba átvett ingatlanok víz, csatorna-, gáz-, szemétszállítás, takarítási díjak, valamint a hibaelhárítás, karbantartás költségeire, a nem önkormányzati ingatlanok bérleti díjára. Ez olyannyira zavart okoz, hogy egy megállapodás-tervezet szerint az önkormányzat és a kórház közötti szerződésben elsődlegesen az üzemeltetési költségek ügyét kell rendezni, mivel a törvényben erre nincs rendelkezés.

4042 önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál összesen 5063 védőnő dolgozik az országban.

(Képünk illusztráció / Forrás: Pixabay)