Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Magyarország

Hamarosan 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár

Létrehozva:

2050-re 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt Magyarországon.

Több út is lehetne arra, hogy a magyar nyugdíjrendszer összeomlását elkerülhessük, ám a közeli jövőben egyik sem túl valószínű, hogy bekövetkezik – ezt mondták a Pénzcentrumnak a megkérdezett szakértők. A magyar társadalom elöregszik, egyes számítások szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet Magyarországon.

A magyar nyugdíjrendszer súlyos gondban van: jelenleg több százezer olyan magyar nyugdíjas van, aki megélhetési válságban él a folyamatosan növekvő élelmiszer-és enerigaárak miatt.

A nyugati rendszerek nem adaptálhatóak

„Két út állhat egy kormányzat előtt, ha a nyugdíjrendszer problémáira szeretne megoldást találni. Az egyik az, amelyet egyébként az EU is kért korábban, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, bár ez a közeli jövőben nem valószínű, hiszen éppen tavaly ért véget Magyarországon az a nyugdíjemelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett. A másik – és erre még kevesebb esély van – annak a nyugati rendszernek az átvétele, amely két pólusból tevődik össze, és számos ország használja. Ennek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű, összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően – és ebből a két részből tevődik össze az öregségi nyugdíj” – mondta Farkas András szakértő arról, hogyan lehetne választ adni a folyamatosan növekvő nyomásra.

A KSH nemrég közzétett adataiból az derül ki, hogy a magyar társadalom elöregedésének folyamatát még mindig nem sikerült visszaszorítani.

Míg 2002-ben 93,5 volt az öregedési index, 2022-ben már 141,1.

Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője szerint súlyos évek várnak ránk a nyugdíjrendszer tekintetében is.

„Az elmúlt évtizedekben a magyar társadalomnak viszonylag gyors ütemű elöregedése kezdődött meg, hasonlóan a fejlett világ legtöbb országához. Például 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak 3 körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni 2 környékére. A nyugdíjrendszerre nézve ez értelemszerűen komoly finanszírozási nehézséget fog eredményezni, és előbb-utóbb elengedhetetlenek lesznek az olyan egyensúlyjavító intézkedések, mint pl. a nyugdíjkorhatár emelése” – mondta a szakértő.

„Magyarországon a nyugdíjak kifizetése az állam felelőssége: semmilyen körülmények között nem történhet meg az, hogy a már megállapított nyugdíjak ne legyenek kifizetve. Természetesen a folyó finanszírozású (vagy felosztó-kirovó) rendszerben előállhat olyan helyzet, amikor a nyugdíjkasszát megillető bevételek (úgymint a társadalombiztosítási járulék meghatározott része és a SZOCHO meghatározott része) nem fedezik a nyugdíjkiadásokat – mellesleg ez már jelenleg is így van. [Lásd lentebb.] Ilyenkor a központi költségvetésnek kell biztosítania a hiányzó összeget annak érdekében, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni” – tette egyértelművé Süle-Szigeti, hogy az állam az egyetlen felelőse a nyugdíjak kifizetésének.

A korhatárt most nem emelik, de az emelés elkerülhetetlen lesz

A szakértő azt is hozzátette, hogy szerinte mostanában nem lesz korhatáremelés – akkor sem, ha ez megoldást jelenthetne a bajokra. Okként ugyanazt nevezte meg, mint Farkas, hogy Magyarországon éppen tavaly fejeződött be a nyugdíjkorhatár emelése, jelenleg egységesen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár (nem számítva a „Nők40” lehetőséget), ezzel most az európai középmezőnybe tartozunk. Várható élettartam alapján viszont a sereghajtók között van Magyarország.

„Saját számításaim szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. Tehát a ’70-es és ’80-as években születettek már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd. Vagy esetleg a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás” – mondja Süle-Szigeti, hozzátéve, hogy nem hirtelen összeomlás lesz, hanem évről évre fokozatosan rosszabbodik a helyzet.  Amikor már tarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában, akkor elkerülhetetlenül jönni fognak az egyensúlyjavító intézkedések, mint például korhatáremelés, a járulékok emelése, a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási metódus szigorítása, stb.

A probléma rendszerszintű, gyakorlatilag társadalmi és munkáltatói nézőpontváltás kell ahhoz, hogy változzon a helyzet.

„A magyar nyugdíjrendszer egyik legfőbb problémája, hogy gyakorlatilag egyetlen lábon áll, az állami nyugdíjpilléren. A magyar idősek összes jövedelmének csaknem 90%-a az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58%. Egyéni megtakarításból és foglalkoztatói nyugdíjpillérből származó jövedelemmel nem igazán rendelkeznek a magyar idősek, alig 3%-os súllyal bír ez a jövedelemforrás, míg az OECD országok átlaga 18%. Nagyon sokat segítene a hosszú távú fenntarthatóságon, ha az egyéni és foglalkoztatói pillérek Magyarországon is megerősödnének, enélkül az idősek nagyon kiszolgáltatottak az állami nyugdíjnak, azon keresztül pedig az egyre rosszabbodó demográfiai helyzetnek. Jelenleg kb. 1,7 millió fő rendelkezik valamilyen dedikált nyugdíjcélú megtakarítással, de kb. 3 millió foglalkoztatottnak még egyáltalán nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása. Ezen nagyon fontos lenne érdemben javítani” – javasolja a Bankmonitor szakembere.

(Kiemelt képünk: Fotó: Merész Márton)

Legnépszerűbb cikkeink