Fizetések focipályán és sakktáblán

Épp a napokban kerekedett 4,8 millió forintra Orbán Viktor bevétele (havonta), miközben országszerte általános és tartós a pedagógushiány többek között a méltatlanul alacsony pedagógusbérezés miatt. A bevételkülönbségek az élsportolókat sem kímélik. Mi történik itt?

Május végén a világranglista ötödik helyén álló magyar sakkozó, Rapport Richárd kapott olyan szponzorajánlatot Sacha Dragic szerb származású román milliárdostól, ami valós anyagi lehetőséget biztosít számára a sakkvilágbajnoki céljai eléréséhez. A legjobb magyar sakkozó ezért zászlóváltást kezdeményezett a Nemzetközi Sakkszövetségnél, hogy román színekben versenyezhessen. 

Hogy történhet ez meg, miközben 2021 legjobban kereső magyar sportolója, Gulácsi Péter magyar válogatott labdarúgó 1,82 milliárd forintot kapott teljesítményéért? Ugyanakkor a legtöbb jutalmat kapó olimpikonjaink még csak megközelíteni sem tudták ezt az összeget; például a kajakos Csipes Tamara tavalyi összes bevétele 200-220 millió forint. Dr. Muszbek Mihály sportközgazdász, egyetemi docens segít eligazodni a szétnyílt olló két szára között.

„A magyarországi 12 NB I-es csapat éves költségvetése 35 milliárd forint, aminek a 75 százalékát teszi ki a bér- és foglalkoztatási költség”, kezdi a labdarúgóbevételek térképének felrajzolását Muszbek. „Ebből a 26-27 milliárd forintból 400 labdarúgót fizetnek, akik közül 130 idegenlégiós, 270 pedig magyar labdarúgó. A hazai játékosok mintegy háromnegyedét az utánpótlásból feljövők adják, ők nem kerülnek pályára, a fizetésük 200 ezer és 600 ezer forint közé esik havonta. A cserejátékosok, akik néha játszanak, 800 ezertől 2 millió forintig visznek haza, míg a pályára lépők, akiknek több mint a fele idegenlégiós, 5 és 20 millió között.” 

Mitől keres ennyit egy focista?

A futballisták annak köszönhetik a magas bevételeiket, hogy nemzetközi piacon teljesítenek, míg például a pedagógusi pálya nem minden piacon elhelyezkedő, így a világpiaci árak nem egyenlítik ki a tanárok fizetését. A Magyarországon űzött sportágak 90 százaléka nem piaci bevételekkel gazdálkodó sportág – amilyen például a birkózás, a torna, a sportlövészet, vagy az ökölvívás –, sportolóik csak az államtól kapnak bevételt. Ezekben a sportágakban a sportteljesítményért kapott fizetések 300 ezer és 3-4 millió forint között vannak. „Ezt egészítik ki a kereskedelmi bevételek, olyan sportolók esetében, akik tényleges eladást képesek generálni. Ilyen például Hosszú Katinka. Ő a sportból befolyó bevételének négy-ötszörösét megkeresi reklámtevékenységekből Iron Ladyként”, árnyalja a képet Muszbek. Ezzel szemben az olimpiai járadékok 500 ezer forintot jelentenek aranyérmenként, ami az utóbbi évek labdarúgóinál az eredménytelenség miatt nem jellemző. Egy labdarúgó sportéletének bevétele 18 és 35 éves kora között realizálódik. A legjobb labdarúgók 3-4 generáció jövedelmét tudják megkeresni 15 év alatt. Egy átlagos NB1-es futballista 4-6 millió forintos bevétellel 1-2 generáció jövedelmét tudja felhalmozni, ha a bevételét jól használja.

Rapportnak mégis mennie kell

„Pedig kap támogatást, nem is keveset!” – állítja Muszbek a Sakkszövetségi elnök szavai alapján. Csakhogy a sakknak nagy a felkészülési költségigénye. A legjobb 100-150 sakkozó nem tudja személyesen finanszírozni a felkészülését, amíg eljut az élvonalba – nekik ehhez közpénztámogatásra lenne szükségük. „Jó kérdés, hogy egy román oligarcha miért támogat egy magyar sakkozót, és egy magyar miért nem teszi ezt. Az ilyen speciális mecenatúra kultúrája még nem alakult ki Magyarországon”, summáz Muszbek, majd hozzáteszi, hogy valójában nem tudni, hogy Rapport a Sakkszövetségtől kapott támogatása mekkora része a támogatói bevételének.

De mit sportoljon a gyerek?

Megtévesztő lehet, amit látunk, miután jó mélyen belenéztünk élsportolóink egy részének zsebébe. A kisgyerekkorban elkezdett rendszeres sportolásnak ugyanis messze nem a pénz a legnagyobb hozadéka, bár az sem mellékes. Nézzük a számokat! 

Nagyságrendileg 90 ezer gyerek születik egy évben Magyarországon, közülük mindössze húszezren kezdenek el rendszeresen sportolni. Az 5 és 10 éves kor között elkezdett rendszeres sport az, ami beépül, aminek az eredménye megjelenik egy életútban. Az 5-10 éves korban elkezdett sportolás tud később élsporttá fejlődni. „14 éves kortól beszélhetünk versenysportról, ők lehetnek azok, akik eljuthatnak a profi sport kapujába”, fakad ki a valóság Muszbekből. 14 évesen a 20 ezres sportolói szám lecsökken 4-5 ezerre, tehát a generációnak már csak az 5 százaléka marad a rendszeres sportnál, ami fele európai tendenciának. Vagyis ez a 4-5 ezer gyerek oszlik el a 100-120 Magyarországon űzött sportág között, és nekik több mint a fele futballista lesz. A többiek szóródnak a snowboardtól a sportlövésen át az RSG-ig. A versenysporttal járó speciális étkezés, szállás, vagy akadémiai rendszer fenntartása, működtetése heti 20-25 órát jelent az iskolai elfoglaltságon túl a versenysportolók számára. Ám ennek a 4-5 ezer gyereknek csak kevesebb, mint 10 százalékának, tehát 300-400 embernek lesz később jövedelme a sportból. „Az ötéves korban elkezdett és húszéves korig vitt sportolói életutak mindössze 1-3, de legfeljebb 5 százaléka fog jövedelmet realizálni”, mondja Muszbek. Tehát a sport egy nagy kockázatú életpálya. „Az egészségügyi, szociális, családi és mentális hozama azonban 100 százalékos.”

Rapport Richárd – Fotó? Lennart Ootes – Norway Chess