Szétvert környezetvédelem

A szén-dioxid-kibocsátás a globális klímaváltozás elsődleges mozgatórugója. Legrosszabb hatásait csak úgy kerülhetjük el, ha a világ sürgősen csökkenti a CO2 és más éghajlatkárosítók kibocsátását. Egyelőre végtelennek tűnik a nemzetközi vita a korlátozás régiók, országok és egyének közötti megosztásáról.

2019-ben több mint 360 000 ember halt meg idő előtt az EU-ban a rossz levegő miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint. A szám csökkenést mutat 2005-höz képest, ami reménytelivé teszi a tiszta levegőt célzó politikát. Ennek ellenére a halálesetek több mint fele elkerülhető lett volna, ha az EU tagállamai elérik a WHO új levegőminőségi irányadó szintjét. A légszennyezés csökkentéséhez pedig túlnyomó részben ugyanazok az intézkedések szükségesek, mint a CO2-kibocsátáséhoz, vagyis a megfelelő intézkedésekkel kettős haszon érhető el. A CO2-kibocsátás megelőzéséről és a magyarországi helyzetről Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét kérdeztük:

Milyen a magyarországi helyzet? Hogyan kezeli hazánk az Európai Unió által kiszabott, általános levegővédelmi szabályokat?

Az uniós jogszabályok hazánkat is kötelezik. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat azon tagországok ellen, akik valamely jogszabályt nem teljesítik. Ezen kívül vannak puhább eszközök, elsősorban az országspecifikus ajánlások. Ebben Magyarország nagyon rosszul áll: nem, vagy alig teljesíti ezeket az ajánlásokat. Továbbá Magyarország számos környezetvédelmi jogszabályt sem teljesít, és van, ami miatt már bírósági ítélet is született. Véleményem szerint sokkal több olyan jogsértés történik, ami ellen az Európai Bizottság már nem is indít eljárást. Nemrég megjelent, hogy az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent az eljárások indítványozása. És nem azért, mert olyan jól teljesítenek a tagországok, hanem azért, mert a bizottság már nem akar ezekkel foglalkozni. Pedig meg kellene tennie, mert túl nagy a számuk és ez nem vezet jó irányba.

Mi csökkentené a CO2 kibocsátását?

A három legnagyobb terület, ahol komolyan lehetne számolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság. Az elsőnél már tudatformálással is lehetne látványos eredményeket elérni. Rendkívül pazarlóan használják az emberek az energiát. Egyszerű módszerekkel, ha nem is nagy mértékben, de lehet csökkenteni a káros anyagok levegőbe juttatását. Például sokan nem veszik le a fűtést, ha elmennek otthonról, ami felesleges energiapazarlás. Nem tudják, hogyan és mivel kell rendesen fűteni, szellőztetni. Ha nedves és nem száraz fával fűtenek, akkor annak nagyobb a légszennyezése és éghajlatkárosító hatása. Még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, ha műanyaggal vagy egyéb hulladékkal fűtenek. Viszont hosszabb távon az épületek korszerűsítésével érhetünk el jobb eredményeket. Évről évre nő a gépjárműforgalom, az üzemanyag felhasználása, aminek az egyik fő oka, hogy az árak nincsenek a helyükön. Jelentősen meg kellene adóztatni a gépjárműközlekedést és az ebből befolyó pénzt vissza kellene osztani a lakosságnak. Ezt már számos országban elkezdték bevezetni. Kanada megtette, és Ausztria is lépni fog ebbe az irányba. Úgy kell átalakítani a településeket, hogy a gyaloglás, kerékpározás, közösségi közlekedés sokkal vonzóbb legyen. A mezőgazdaságban pedig a környezetkímélő módszereket kellene támogatni, az intenzív, vegyszeres gazdálkodás helyett.

Az utóbbi területen mit tehet az egyén a kisebb CO2-kibocsátásért?

Az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó az állattartás. Tisztább lesz a levegő, ha kevesebb húst, főként kevesebb marhát vagy sertést fogyasztunk. Nem mellesleg ez az egészségünkre is kedvező hatással van.

A káros anyagokat kibocsátó cégeknek magukat kéne szabályozniuk vagy a kormány feladata lenne korlátozni az energiahasználatukat?

Nagyrészt ez esetben is lakossági energiafogyasztásról van szó. A fűtőművek elsősorban az épületeket fűtik, és az áramot is javarészt a lakosság használja fel. Emellett az egyébként jelentős kibocsátó erő- és fűtőművek önállóan is hozhatnak energiahatékonysági intézkedéseket. Az ipari létesítmények esetében a kormánynak kell lépnie, ami megfelelő szabályozással az egész nemzetgazdaság előnyére válna. Állami szabályozás nélkül nem mindig fognak lépni a cégek, mert versenyhátrányba kerülhetnek, ha más cégek nem vezetnek be hasonló intézkedéseket, amik költséggel járnak. Ezért nagyon fontos, hogy az állam jól szabályozzon.

Megállítható ezzel a kormányzati hozzáállással a túlzott szén-dioxid termelés?

A gyakorlat bebizonyította, hogy nem. A járvány miatt visszaesett a CO2-kibocsátás, mivel leálltak a gyárak, csökkent a gépjárműforgalom. Aztán megint folyamatosan emelkedett a kibocsátás mértéke, mivel nőtt a termelés, több lett a közlekedés. Ugyanakkor az üzemanyag árát is befagyasztották, ami szintén növeli a levegőbe jutó káros anyagok mennyiségét. Olcsóbb a benzin, többet autóznak az emberek.

Az egyes levegővédelmi kérdésekben kikéri a kormány a Levegő Munkacsoport szakmai véleményét, tanácsát?

Korábban nagyon jó kapcsolatunk volt az agrárminisztériummal, de ez két éve megszűnt. Mint informálisan megtudtuk, megtiltották az illetékes kollégáknak, hogy velünk tárgyaljanak. 1992-2016 között minden évben részletes javaslatokat készítettünk az állami költségvetés és adórendszer környezetbarát átalakítására. Minden évben egyeztettünk erről a pénzügyminisztériummal. Számos alkalommal hosszas elemzéseket kaptunk vissza tőlük a lehetőségekről. A legutóbbi javaslatunkat 2016-ban adtuk be, amit nem csupán mi, hanem tizenhat – nem csak környezetvédelmi –  civil szervezet írt alá. A miniszter válasza három mondatból állt és a lényege az volt, hogy nem feladata a pénzügyminisztériumnak, hogy véleményezze a civilek javaslatait. Gyakorlatilag nem kapunk állami támogatást. Volt olyan év, amikor pár százezer forintot kaptunk, ami nagyon kevés az éves 60-80 milliós költségvetésünkhöz képest. Mindenhova pályázunk, inkább a külföldi alapítványok a célpontok. Korábban, 2010 előtt igen jelentős állami juttatások folytak be a szervezetbe. Nem az a legszomorúbb, hogy az állam nem támogatja a civil szervezeteket, hanem az, hogy szétverte a környezetvédelmet.

Markó László