Európa-szerte kémkedő orosz diplomaták

Az európai országok az elmúlt hetekben sorra utasították ki a kémkedéssel megvádolt orosz diplomatákat. Kedden részletes cikkben hozta nyilvánosságra a Direkt36 független portál az orosz titkosszolgálatok magyarországi tevékenységét. A magyar külügy kampányhazugságnak titulálta az információkat.

Legutóbb Csehország nyilvánította nemkívánatos személynek és utasította ki országából a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját. A cseh külügyminisztérium a következőkkel indokolta lépését: „Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémtevékenységet az Európai Unióban”. 

Kiutasítás-lavina 

Az eset nem egyedi. Európa országai egymás után igyekeznek megszabadulni a kompromittálódott orosz diplomatáktól. Kedden a belga szövetségi kormány 21, a brüsszeli orosz nagykövetségen valamint az antwerpeni főkonzulátuson dolgozó orosz diplomatát utasított ki, Hollandia pedig 17-et. Az indoklás szerint a diplomaták kémkedtek és nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő tevékenységekben vettek részt. Sophie Wilmes belga külügyminiszter az esetet követően úgy nyilatkozott, hogy „a döntést nem szankciónak szánjuk. A diplomáciai csatornák nyitva maradnak, továbbra is támogatjuk a párbeszédet Oroszországgal”.

Hétfőn Észak-Macedónia öt orosz diplomatát utasított ki, amiért azok a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak. Tavaly májusban és júliusban a külügyminisztérium már kiutasított egy-egy orosz diplomatát. Az orosz válasz nem maradt el, Moszkva mindkét esetben észak-macedón diplomatákat utasított ki Oroszországból.

Múlt szerdán Lengyelország 45 orosz diplomatát vádolt meg kémkedéssel és nyilvánított nemkívánatos személynek. Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet az eset után úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország ezzel a lépéssel gyakorlatilag lenullázza a kapcsolatait Oroszországgal.

Két héttel ezelőtt Litvánia négy, Észtország és Lettország pedig három-három orosz diplomatát utasított ki, amiért „a diplomáciai státuszuknak ellentmondó tevékenységeket folytattak, és számításba kellett venni a folyamatban lévő orosz agressziót is Ukrajnában”, írta Twitterén Edgars Rinkevics lett külügyminiszter. Még aznap Bulgária is nemkívánatos személlyé nyilvánított és kiutasított tíz orosz diplomatát. A balti lépésekre válaszul Moszkva kedden négy litván, három lett és három észt diplomatát utasított ki „a kölcsönösség elve alapján”.

Eközben Magyarországon

A Direkt36 független hazai oknyomozó portál kedden hozta nyilvánosságra részletes cikkét, amelyből kiderül, hogy az orosz titkosszolgálat hekkercsoportjai legalább egy évtizede támadják a magyar kormányzati hálózatokat. Amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2021. december 30-án átvette orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól a külföldinek adható legmagasabb orosz állami kitüntetést, a Barátság Érdemrendet, Szijjártó már rég tudta, hogy az orosz titkosszolgálatok megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit, állítja anyagában a Direkt36. Sőt, „már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a »korlátozott terjesztésű« és »bizalmas« minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is”, írja a Direkt36.hu. A portálhoz került belső irat szerint még idén januárban is célzott támadások érték a külügyminisztériumot.

Volt magyar titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hekkercsoportjai állnak: egyrészt a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB), másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak.

„A magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt. Eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt”, írja a portál.

A külügy szerint „kampányhazugság”

A magyar külügyminisztériumot a hvg.hu kérdezte meg az esetről a cikk megjelenése után. Arra kerestek választ, hogy hány olyan támadásról tud a KKM, amiről a Direkt36 írt, hogy miért nem tiltakoztak a támadások miatt az oroszoknál, és ha tiltakoztak, milyen formában tették, továbbá, hogy milyen intézkedéseket tettek az ügyben, indítottak-e belső vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kinek a hibájából nem sikerült elhárítani az orosz kibertámadásokat; valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy miért hallgatták el a közvélemény előtt a támadások tényét.

A külügyminisztérium válaszában mindösszesen ezt írta: „Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk”.

MTI / Direkt36 / 444