Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

A háború és következményei

Létrehozva:

OROSZOK EGY DONYECK MELLETTI SZÁNTÓFÖLDÖN MÁRCIUS 6-ÁN | FOTÓ: VIKTOR ANTONYUK / SPUTNIK VIA AFP

Minél tovább marad Ukrajna keleti fele hadműveleti terület, annál nagyobb a kockázata, hogy Európa szupermarketjeiben hiperinflációval emelkednek az élelmiszerárak, és eltűnik az olcsó munkaerő a kontinensről – olvasható Hiver’t-Klokner Zsuzsanna a 168 óra hetilapban megjelent „Krízishelyzetben” című írásában.

Nem voltunk tisztában azzal, hogy Ukrajna milyen óriási szerepet játszik az európai élelmiszeripari ellátási láncban, amíg az orosz tankok le nem taposták a legjobb szántóföldeket Donyeck, Harkiv és Zaporizzsja környékén. 

A hazai lakosság néhány napja csak arra a véleménycikkre kapta fel a fejét, amely azt írta, hogy közel az ezerforintos étolaj, mivel északkeleti szomszédunk a világ egyik legjelentősebb étolaj-előállítója, és a termelés leállt a háború miatt.

Bálint György gabonapiaci elemző, a Hungaria Agro Kft. ügyvezetője szerint az ellátási lánc két ponton sérülhet: a kikötői infrastruktúra használhatatlanná válik, ha a megszállás miatt megközelíthetetlen, vagy a bombázásoktól megsemmisül. A másik hosszútávú probléma: hogyan fogják elvetni Ukrajnában az olyan tavaszi vetésű növényeket, mint a napraforgó, kukorica, árpa vagy a búza. 

„Bizonytalanság uralkodik a világpiacon, mennek föl az árak mindenhol. Nehézséget jelentenek az Oroszország ellen meghirdetett szankciók, hiszen ez az ország is a vezető búzaexportőrök közé tartozik. A szankciók miatt nem lehet tudni, hogy a március-április-május hónapra megkötött ügyletekből mi valósul meg. Addig a szállítmányok maradnak Oroszországban.” Az elemző szerint Magyarországon bőven elegendőek a készletek, nincs veszélyben az alapanyagellátás. A magyar kormány a gabona kivitelét kormányrendelettel szabályozza, ami a Magyar Közlöny március 5-i számában jelent meg.

Az ukrán gazdaságban azért rendkívül fontos a mezőgazdaság szerepe, mert a kiváló természeti adottságok miatt óriási világpiaci versenyelőnye van. 

„Az ország viszont a hatalmas területe, természeti erőforrásai – mint a termőföld és ásványkincsek – valamint a 44 milliós népessége ellenére sem tudott szert tenni középhatalmi státuszra, ami nem csak belső okokkal magyarázható: Ukrajna valójában Európa utolsó nagy tartalékterülete, amelyről nem dőlt el még, hogy hosszabb távon az EU vagy az Oroszország dominálta tér részét képezi-e” – írta egy korábbi elemzésében dr. Karácsonyi Dávid, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa, akit Ausztráliában, a darwini egyetemen ért el a lap.

A szakember úgy véli, ha a helyzet kívánja, a világgazdaság átstrukturálja az ellátási láncokat: a gabona Argentínából jön majd, a cseppfolyós földgáz pedig Észak-Amerikából. Amennyiben Oroszország elszigetelődik, legfeljebb néhány országra számíthat vevőként, köztük Kínára, abba az irányba létesült már földgázvezeték, és a kínaiaknak szükségük van minden nyersanyagra. Oroszország akár hosszú időre is bezárkózhat, mert megvan mindene, ami kell – ám a nyugati technológiák nélkül nem lesz könnyű dolga.

 

(A teljes cikk a 168 óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)

Legnépszerűbb cikkeink