Batman újra akcióban

Matt Reeves legújabb alkotása megmutatja, hogy lassan egy tucat Batman-film után is lehet még újat kihozni egy már jól ismert történetből. Robert Pattinson főszereplésével egy rendkívül izgalmas, látványos, mégis szokatlan tempójú szuperhősfilm készült. Kritika.

Valószínűleg nem sok olyan filmes széria van a világon, amelyet annyiszor gondoltak volna újra, mint a DC Batmanjét. Több mint tíz színész játszotta már el, vagy adta a hangját a köpenyes igazságosztónak mozifilmben, azonban a most márciusban bemutatott legújabb alkotás egy teljesen új fényben mutatja be az ikonikus karaktert. Sokan aggódtak a megjelenés előtt, hogy vajon a Twilight-szériával a poklot, majd a művészfilmekkel és legutóbb Christopher Nolan Tenetjével a mennyet is megjáró Robert Pattinson képes lesz-e eljátszani a denevérembert. Matt Reeves filmjének megtekintése után büszkén jelenthetjük, hogy nagyon is.

A kiváló Majmok bolygója rebootok és a Cloverfield filmek rendezője ugyanis egy sötétebb dimenziójú Gothamet mutat be a nézőnek, ahol a Robert Pattinson által alakított Batman még csak két éve tevékenykedik a bűnözés ellen, és a rendőrök sem igazán tudják, hogy viszonyuljanak hozzá. Ekkor tűnik fel a színen Rébusz (Paul Dano), aki különösen kegyetlenséggel vadássza le a város vezetőit azért, hogy megtisztítsa a várost a fejlődést megmételyező korrupciótól és hazugságoktól.

Találós kérdéseivel egy detektíves sztoriba kényszeríti bele a Batmant, aki a kaland során saját moralitását is kénytelen lesz felülbírálni. A filmben több mindent tudunk meg a vagy már tucatszor csontra rágott Wayne család múltjáról, kétes ügyeiről, és még a nemezisek is érdekes csavarokat kapnak. Pattinson Batmanjét sokkal többet látjuk munkában ebben a filmben, bűnügyi helyszíneken tűnik fel, nyomoz, feladványokat old meg – végig érződik a filmen, hogy nem ő kontrollál, hanem a városi elitet megszégyenítő és eltipró Rébusz. Nem mellékes az sem, hogy Bruce Wayne-ként is alig látjuk a színészt a filmben, a milliárdos playboy helyett pedig egy megkeseredett remetét látunk a magánéletben.

A Warner Bros gyártócégen látszik a fejlődés, az utóbbi években több kiváló film is érkezett a DC-től – Joker, Igazság ligája: Snyder-vágás –, és úgy tűnik, végre megtanulták, hogy miben jobbak a Marvelnél. A Joker és a Batman egyaránt ki tudott lépni a képregényfilmes zsáner korlátai közül, és egy objektív mércével is felsőkategóriás pszichológiai thrillert készítettek. Ugyanakkor Joaquin Phoenix Jokere és Robert Pattinson Batmanje, úgy tűnik, nem fognak egymással szembe kerülni – a történetek külön-külön is megállják a helyüket. Mind a kettőben bátran állnak bele a modern kor problémáiba – alapvetően mindkét film a társadalmi izoláció veszélyeire fókuszál – és tesznek konkrét állásfoglalásokat.

Kemény, legtöbbször tökéletesen realisztikus harcjeleneteivel és az elmúlt évek egyik, ha nem legizgalmasabb autós üldözésével a 2022-es Batman műfaja egyik ékkövévé válik. Viszont a legtöbb elemében így sem tudja beérni Christopher Nolan Sötét lovag-trilógiáját. Ennek ellenére ott van a legjobb denevéremberről készített filmek között. Színészi alakítások terén Pattinson nem csinál semmi túlzottan szokatlant a Batmannel, inkább csak hozza a korábbi színészek színvonalát. 

A világ amiben Batman mozog, és a karakterek akikkel összetalálkozik, jobban emelik a filmet, mint a főszereplő. Zoe Kravitz Mancskanője hibátlan, Colin Farrel egyszerűen felismerhetetlen Pingvinként, Paul Dano pedig vérfagyasztóan hozza Rébusz teljesen formabontó karakterét – amelynek hatására sokszor a Zodiákus gyilkos, vagy a Hetedik című film ugrik be az embernek.