Kovács Gábor: Torz a magyar filmtámogatási rendszer

Kovács Gábor filmproducer olyan mozikkal vált ismertté, mint az Üvegtigris, a Bibliotheque Pascal, vagy a Fehér Isten. Kálomista Gábor után – sok más téma mellett – most őt is megszólaltatta a köztük lévő konfliktusról január 27-én megjelent számában 168 Óra.

A producer reagált Kálomista Gábor kijelentéseire, aki állítása szerint elindította ellene a büntetőfeljelentést amiatt, hogy korábban egy posztjában jegyfoglalásra biztatta követőit az Elkxrtuk vetítésére. Mint mondta, ő semmit nem tud arról, hogy folyamatban lenne ilyen eljárás, szerinte ez ismét Kálomista Gábor fenyegetőzése. Ironizálva megjegyezte: „Én maximum azért jelenteném fel őt, mert rászabadította a magyar filmszakmára az első politikai megrendelésre készülő propaganda- és kampányfilmet, és ez egy nagyon csúnya dolog. Nyilván nem tehetem, de megérdemelné.”

Kovács Gábor arról is beszélt, hogy szomorúnak tartja a Nemzeti Filmintézet működését, a közbeszédet és a kulturális közéletet is. Kifejtette, hogy bár politikailag Andy Vajna korábbi filmügyi kormánybiztos is ennek a rendszernek a részeként dolgozott, mégis úgy látja, az ő ideje alatt valóban az érték- és teljesítményalapú támogatási elvek érvényesültek. Azt sem tagadta, hogy a filmtámogatások 2010 előtt sem működtek teljesen korrekten, de mint mondta: „2010 után Andy Vajna tette rendbe az akkori uram-bátyám rendszert”. 

A kormány jelenlegi kultúrpolitikájáról lesújtó véleménye van. Mint mondta, a jelenlegi filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba és holdudvara a támogatások 90 százalékát politikai alapon osztja szét. Szerinte ma Magyarországon csak a kormányközeli alkotók kerülhetnek komoly költségvetésű filmek közelébe, és a rendszer így teljesen figyelmen kívül hagyja az olyan rendezőket, mint Pálfi György, Török Ferenc, Gigor Attila, Flieghauf Bence, vagy Enyedi Ildikó és Hajdu Szabolcs.

„A NER negligálja a tehetséges embereket” – jelentette ki.

Hozzátette, csak remélni tudja, hogy a kormányváltással megoldódna ez a helyzet. Arra is kitért, hogy a nehézségekhez hozzájárul, hogy a magyar emberek nem néznek magyar filmet. A beszélgetésben ennek lehetséges okairól is szó esett, illetve azt is elárulta a 168 Órának, milyen keretek között tartja elfogadhatónak egy politikai film készítését, valamint mely általa gyártott filmekre a legbüszkébb. A 168 óra január 27-i számát megtalálja az újságárusoknál.

Pelva Csenge