Végéhez közeledik az újpesti címervita

Nem elég, hogy az NB1-ben szereplő klub pocsék formában szerepel, a több éve húzódó címervita is nehezíti a belga tulajdonos mindennapjait.

A címervitában szerdán a Kúria hatályban tartotta a másodfokú jogerős ítéletet és megállapította, hogy az alperes Újpest FC megsértette a felperes UTE jóhírnevét azzal, hogy a hozzájárulása nélkül, az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgócsapat címerét megváltoztatta és azt 2017. július 3-tól használja.

Az UTE honlapjának közlése alapján a Kúria „kötelezi az alperest, hogy a megállapított jogsértő magatartást 30 napon belül hagyja abba, és eltiltja a további jogsértéstől”. A Kúria kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét 30 napig tegye közzé honlapjának kezdőlapján.

„A Kúrián lefolytatott tárgyalás eredményét tekintve egy előző kúriai döntés felülírása történt, ami engem is meglepett. A klub megvárja a hivatalos, írásos ítéletet, és annak teljes ismeretében fog reagálni a történtekre” – közölte az Újpest FC oldalán a belga tulajdonosa, Roderick Duchatelet.

Újpest Újpest ellen

A történet 2017. júliusában kezdődött, ekkor az Újpest FC bemutatta az új címerét. Szavazásra bocsátottak három tervezet, amire a szurkolók szavazhattak. A több ezer beküldött voks ellenére a szurkolók tüntetésen követelték a régi címer visszaállítását. Az UTE – kisebbségi tulajdonosként – nem járult hozzá a változtatáshoz, majd bírósághoz fordult, ám első fokon elutasították a keresetét a személyiségi jogi perben.

Másodfokon azonban, 2017 decemberében az anyaegyesület számára kedvező döntés született. A bíróság kimondta, hogy az Újpest FC-nek vissza kell vonnia az új címert. A futballklub ekkor a Kúriához fordult, ami viszont már neki adott igazat. A Kúria indoklása szerint valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása objektíve nem okozhatja egy attól elkülönült jogi személy jó hírnevének sérelmét.

Az UTE erre 2019 májusában közölte: nem fogadja el a Kúria döntését. A közgyűlésen a küldöttek az egész UTE-család nevében egységesen felszólították az Újpest 1885 Kft. vezetését, hogy tisztelje a hagyományokat, álljon el a jogsértéstől és állítsa vissza a hagyományos címert. Két hónappal később az UTE az Újpest FC javára öt évre lemondott a címerrel kapcsolatos használati, értékesítési és hasznosítási jogairól.

Gond az utánpótlással

Az Újpest FC tulajdonosa válaszul 2020 májusában közölte, kész visszaállítani a régi címert. Viszont feltételt is állított: csak akkor állítja vissza a régi címert, ha az UTE beleegyezik abba, hogy a két klub utánpótlás-nevelő képzése egyesüljön a jövőben. Az UTE visszautasította a szerinte zsarolással felérő kezdeményezést.

Duchatelet azzal indokolta a saját utánpótlás klub működtetését azzal indokolta, hogy dacára annak, hogy rengeteg TAO-támogatást kap az UTE utánpótlás-fejlesztésre, az Újpest FC számára nem volt képes első osztályú futballistákat nevelni. Így az elmúlt években olyan morbid helyzet is előállt az utánpótlásban, hogy az Újpest FC a UTE ellen lépett pályára.

Tavaly április közepén újabb fordulat történt az ügyben: az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria ítéletét. Indoklásában emlékeztetett, hogy a Kúria felülvizsgálati döntésével zárult eljárásban a bíróság az UTE keresetét elutasította, nem állapította meg a felperes személyiségi joga, azon belül a jóhírnévhez való joga megsértését. (Az egyesület ezért is fordult az AB-hoz.)

Alaptörvény-ellenes ítélet

Az UTE ugyanis alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amiben kifejtették: álláspontjuk szerint a hatályos polgári törvénykönyv megerősítette a jogi személyek személyiségi jogát, a bíróságok döntése azonban a korábban hatályos polgári törvénykönyv rendelkezésének megfelelően kialakult szemléletet és joggyakorlatot tükrözi. Ezért szerintük a Kúria döntése sértette a tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő alapjogot. Az AB erre megállapította, hogy a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ügy alapjogi érintettségét. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg. Ebből következően a Kúria kizártnak tekintette a személyiségi jogsérelem bekövetkeztét, így nem vizsgálta, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e az UTE jó hírnevére. Az AB tehát megállapította, hogy a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

MTI / PH