Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Magyarország

Az Alkotmánybíróság szerint jogosak az oltottak többletjogai

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Varga György / MTI

Nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok  mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a kedden a honlapján közzétett döntésében.

Az MTI beszámolója szerint az Ab közleménye tartalmazza: a mintegy ezer indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára – az azzal nem rendelkezőkéhez képest –  többletjogosítványokat adtak. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos oltási program indulása nyomán védettségi igazolványra lettek jogosultak azok, akik a Covid-19 betegségből felgyógyultak vagy a Covid-19 elleni védőoltást megkapták. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.

Az indítványozók szerint a kormányrendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan, a diszkrimináció tilalmába ütköző módon különbözte

tték meg azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük nyomán nem kaphattak védettségi igazolványt. Ez pedig az indítványozók szerint súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.

Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény alapján veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az alaptörvényben megállapított mértéken túl is korlátozható. Az Ab ennek alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét – állapították meg.

Az Ab vizsgálata során diszkriminációt sem állapított meg.

Az Ab vizsgálta azt is, hogy az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványokat elutasította.

Legnépszerűbb cikkeink