Megnyílt a ZSILIP

Egy modern, ugyanakkor konzervatív jegyeket hordozó impozáns zsinagógát, kulturális és közösségi teret adott át az EMIH. 

Vasárnap a ZSILIP nevű zsinagóga és közösségi tér megnyitásával véget ért az őszi zsidó ünnepeket felvezetni kívánó programsorozat a Zsinagógák Hete. A Vörösmarty utcai és az Újbudai zsinagógát követően a ZSILIP a harmadik vallási központ, amit az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) az elmúlt egy hétben átadott. Az EMIH nem titkolt célja a ZSILIP megnyitásával, hogy újra pezsgő zsidó kulturális élettel töltse meg Újlipótváros utcáit. A zsinagóga kapuinak megnyitása előtt számos családi program várta a résztvevőket az Újpesti rakparton.

A zsidóság szíve

A sofár megfújása után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mondta el ünnepi megnyitó beszédét. A vallási vezető nemcsak örömét fejezte ki a ZSILP megnyitása miatt, hanem hosszabb távú terveiről is szólt. Elmondta, a közösségének célja az, hogy a ZSILIP a budapesti zsidóság „szívévé” váljon. A rabbi kiemelte, hogy nagyon pozitív tendencia figyelhető meg a magyarországi zsidóság hit és kulturális életében. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy még a rendszerváltás előtt a magyar zsidók harminc százaléka érdeklődött gyökerei iránt, napjainkban ez az arány megfordult és hetven százalékuk élénken, a közösségi életbe egyre jobban bevonódva foglalkozik identitásával. Köves ünnepi beszédében rámutatott arra is, hogy még a 90-es években a magyarországi zsidóság a hit és kulturális élet szempontjából sereghajtónak számított Európában, mára már éllovasnak számít a kontinensen.

Még ötvenet

A ZSILIP megnyitásával kapcsolatban azt is elmondta, hogy hallott ugyan olyan kritikákat, amik arról szóltak, miért avatott olyan sok zsinagógát az elmúlt egy hétben az EMIH, de tervei szerint az elkövetkezendő tíz évben még ötvenet szeretnének megnyitni. A vezető rabbi hosszú távú terveivel kapcsolatban azt is megfogalmazta, hogy reményei szerint egy évtized múlva Magyarországon az összes zsidó gyermek ismerni fogja majd a héber abc-t, gyakorolni fogja majd vallását és meg akarja ismerni gyökereit. Úgy fogalmazott: „az álmom az, hogy ezek a gyermekek zsinagógába is járjanak.”

A Zsinagógák Hetének záróeseményén Fónagy János államtitkár és Dr. Tóth József, a 13. kerület polgármestere is üdvözölte a ZSILIP megnyitását. Az államtitkár kifejezte reményét, hogy a közösségi tér kapuinak kitárásával egy újabb olyan korszak kezdődik, amikor a magyarországi zsidóság a polgárság meghatározó erejévé lesz. Dr. Tóth József beszédében pedig méltatta azt az erőfeszítést, ami által a ZSILIP létrejöhetett. Hozzátette, hogy még a világjárvány sem tudott gátat szabni a korábban megkezdett fejlesztéseknek. A kerület kulturális sokszínűségének szempontjából kiemelt fontosságúnak nevezte a ZSILIP-et.

Édes korszak

Oberlander Báruch haszid vallási vezető szerint a ZSILIP megnyitása is része annak, hogy a magyarországi zsidóság történetében egy „édes” korszak következik. A rabbi kiemelte: a zsinagóga a spirituális és közösségi élmények fontos színterévé fog válni a jövőben. A ZSILIP rabbija Glitzenstein Sámuel pedig arra mutatott rá, hogy egy zsinagóga legfontosabb eleme: az emberek, mert ők töltik meg élettel az istentisztelet helyszínét.

Péter Alvarez / 168