Nácirajongó főszerkesztő a Vasárnap.hu élén

Horváth Tamás szerint irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el és melyikeket nem.

A szélsőjobboldali, neonáci Erő és Elszántság mozgalom tüntetéseinek többször is aktív részese volt, és relativizálta a holokausztot Horváth Tamás, az adófizetői pénzzel támogatott kormányközeli keresztény újság, a Vasárnap.hu új főszerkesztője.

A Vasarnap.hu újdonsült, szélsőjobboldali írásairól elhíresült főszerkesztőjének szerepléseiről a Telex közölt cikket. Az írásból kiderült, hogy az Erő és Elszántság nevű mozgalom 2017-ben az EU, a liberalizmus és a migráció ellen tüntetett, a megmozduláson pedig Horváth Tamás tartotta a megafont a mozgalom akkori vezetőségi tagjainak, miközben azok beszéltek az összegyűltekhez. A 24.hu videós beszámolójának tanúsága szerint a vezetők például arról beszéltek, büszkék arra, hogy ők az európai fehér rassz tagjai. Később az „Ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmust kezdték skandálni a mozgalom tagjai, amelyet Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere használt, és egy 1943-as, totális háborút hirdető beszédének zárótétele volt. Horváth Tamás az Erő és Elszántság egy másik, 2017-es tüntetésén is feltűnt. Ekkor a beszédek alatt a mozgalom zászlóját tartotta a pulpitus közelében.

Idegen hordák

A Betyársereg oldalán – szintén 2017-ből – olvasható egy Horváth Tamás aláírással szereplő közlemény, amelyet a bécsi késeléssel kapcsolatban adott ki az Erő és Elszántság, miután egy bécsi metrómegálló közelében egy négyfős, csecsenekből és afgánokból álló csoport támadt rá egy szerb és egy bolgár állampolgárra, a szerbiai fiatal meghalt. A közleményben egyebek mellett azt írja, hogy az „idegen rasszú hordákkal” egy szurkoló, egy hősies focidrukker szállt szembe. „Mozgalmunk, az Erő és Elszántság a kezdetektől fogva potenciális szövetségesekként tekint a magyar szurkolókra, legyenek ultrák, huligánok vagy mezei rajongók” – olvasható a Horváth Tamás által írt szövegben.

A Telex megkereste Horváth Tamást, aki először nem erősítette meg, hogy tagja volt a szervezetnek, de a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) égisze alá tartozó Magyar Nemzetnek adott interjújában bevallotta, hogy az Erő és Elszántság „közelében volt”, valamint elárulta: „amikor az Identitesz betagozódott az Erő és Elszántság Mozgalomba, egy ideig még maradtam a szervezet közelében, vettem részt EU-kritikus tüntetésen és október 23-i megemlékezésen is. Ezt követően viszonylag hamar beláttam, hogy az az út, amin az Erő és Elszántság elindult, nem vezet messzire, úgyhogy eltávolodtam a szervezettől”. A Telex kérte Horváthot, fejtse ki bővebben az elmondottakat, de úgy válaszolt, hogy lezártnak tekinti az ügyet a Magyar Nemzetnek adott interjújával. Később először a járvány első hullámában tanúsított jótékony akcióiról beszélt, majd válaszolt az Erő és Elszántságtól történő elszakadását firtató kérdésre is: „Távlati célként megjelent a pártpolitikába való belépés terve, valamint a kommunikációt sem tartottam kellően korszerűnek. Ezeket akkor e-mail formájában tudattam is a mozgalom vezetőségével. Nevezhető ez kilépési levélnek, habár papíron sosem voltam tagja a szervezetnek.”

Természettörvény

A például a 2017-es demonstráción skandált, goebbelsi rigmushoz, valamint ezen eszmékhez fűződő viszonyáról többszöri visszakérdezés után Horváth úgy reagált, hogy nem mondta ki konkrétan, hogy elítéli ezeket. Szerinte irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el és melyikeket nem. De minden olyan ideológiát, eszmét elítél, ami nem összeegyeztethető a „természettörvénnyel” és „a katolikus egyház tanításával”.

A nyilasokhoz fűződő viszonyáról elárulta, hogy „a nyilasok által elkövetett túlkapásokkal” nem tud azonosulni.

Horváth Tamás korábban a 888.hu hírportál munkatársaként „dicsőségesnek” nevezte a második világháború végi budapesti kitörést, azt írta: „a Budapestet védő magyar és német katonák tanúbizonyságot tettek idealizmusokról és heroikus életszemléletükről – állva, fegyverrel a kezükben áldozták fel az életüket az európai kultúra oltárán”.

Horváth 2011-ben nyilvános vitába keveredett az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű szervezet Facebook-falán. Itt azzal kezdte, hogy „a médiatörvénnyel igazából nincs baj, egyedül a kuruc.infót sajnálom. De érdekes, hol voltatok, amikor a holokauszttagadást bűncselekménynek nyilvánították a szocik?”

Erre több felháborodott komment is érkezett, egyesek holokauszt-tagadással vádolták őt. Horváth azt felelte, hogy „ha a világ összes országában azt mondanák, hogy az ég citromsárga, attól még kék lenne…”

Mennyi az annyi?

Később úgy magyarázkodott: „Én egy szóval sem mondtam, hogy nem volt holokauszt, csak nem biztos, hogy ilyen mértékben. Akkor már a Szamuely-fél zsidók unokái és nézhetnének a mi szemünkbe”. (sic!) Megint később azt írta, továbbra is a holokauszt kapcsán, hogy „épp itt a gond, alig van tárgyi bizonyíték”. Végül a vitát így zárta le: „Bocsánatot kérek, ha nem érezték helyénvalónak a stílust. Én nem azt mondom, hogy nem volt holokauszt, csak azt, nem biztos, hogy hatszortízahuszonharmadikon millió áldozata volt. S a holokauszttagadást tiltó törvény miatt egy esetleges új kutatás, amely változtatna az áldozatok számán vagy bebizonyítaná, hogy nem volt semmiféle terv az elgázosításokra, nem teljesedhetne ki, maximum a történész börtönéveivel”.