A bringázás pártoktól független

Múlt szombaton 15 ezren demonstráltak két keréken a kerékpáros fejlesztésekért – olvasható a 168 Órában megjelent „Bringára, magyar!” című írásban.

„Dánia és Hollandia után Magyarország Európa legbringásabb országa. Az előkelő helyezést elsősorban a vidéki kerékpárosoknak köszönhetjük” – mondja Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub kommunikációs vezetője. 

Budapesten van még hova fejlődni, de ebben a tempóban nem tűnik elérhetetlennek a kormány és a főváros közös célja, hogy 2030-ra 10 százalékra növeljék a bringával közlekedők arányát. 

Az új beruházások legfontosabb célközönsége azokból áll, akik még ma sem mernek városban bringázni. A kerékpárosklub tavalyi kutatása szerint országosan 80, Budapesten 70 százalék azok aránya, akik szívesen bringáznának rendszeresen is, ha javulnának a feltételek. 

A körúton, a Petőfi hídtól egészen a Magit hídig megteremtett biztonságos kerékpározás lehetősége ugyanakkor akkora vihart kavart, hogy azóta is masszív pártpolitikai téma az ellenzéki vezetésű főváros és a Fidesz között. Ez azonban nem tartotta vissza a bringázókat, Halász szerint a bevezetés után sokáig hétről hétre többen használták a kerékpáros fehér foltnak számító útvonalat. Mára pedig az egyik legfontosabb útvonallá vált. Szintén az említett kutatásukban rákérdeztek a pártpreferenciákra is, és az a meglepő eredmény jött ki, hogy semmilyen különbség nincs ellenzéki és fideszes között, ha kerékpározásról van szó: mindkét táborban hasonló arányban tekernek és tekernének rendszeresen. Halász szerint ezért nem túl jó ötlet a Fidesztől, hogy rövid távú érdekből bringás–autós ellentétet szít. 

Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke szerint nem tesz jót az autós–bringás szembenállás kiélezése, de mint mondja, az emberek józanabbak annál, mintsem pártszimpátia alapján ítéljék meg a kerékpározást – hivatkozik az említett felmérésre.

Indulása óta fennálló adósságot törlesztett a főváros idén a Bubi megújításával, a ráncfelvarrás azonban felemásra sikeredett. Az új bérbringák még olcsóbbak, több helyen érhetők el, könnyebbek és könnyebben tekerhetők lettek, ugyanakkor a korábbi flottának mindössze a fele áll rendelkezésre, és továbbra sem érhetők el elektromos rásegítésű bringák. 

„A korábbi flotta 2000 darabos volt, az újnak 1200-zal kellett volna indulnia, de ennek csak a fele teljesült a májusi indulásra” – mondja Balogh, aki szerint annak, hogy egyelőre nem a teljes flottával indult el szolgáltatás, logisztikai és teljesítési okai vannak. A nyolcszázas induló darabszám után folyamatosan érkeznek az újabb Bubik – teszi hozzá, bár pontos dátumot nem tud mondani, mikor lesz teljes a létszámcsökkentett flotta. További sima és az elektromos bérbringák tervben vannak, de hadrendbe állításuk attól függ, mikor lesz rájuk pénz. Balogh azt mondja, pályáznak az Európai helyreállítási alapból kerékpáros fejlesztésekre, de hogy ebből mi megy át, az a fővárossal nem túl barátságos kormányon múlik.

PH